“Intelligens kártyaalapú elektronikus jegy- és bérletrendszer kialakításáról és a közösségi közlekedésben való megvalósításáról” írt alá
szándéknyilatkozatot kedden Csillag István gazdasági miniszter, Kiss Péter kancelláriaminiszter, Kovács Kálmán informatikai miniszter, valamint az ÁPV Rt., a MÁV Rt., a GYSEV Rt., a BKV Rt., a Volánbusz Rt. és a Volán Egyesülés vezetője Budapesten.
Kiss Péter az aláírás után azt hangsúlyozta, hogy az elektronikus kártya bevezetése Európát jelenti, vagyis az Európai Unióra a magyar polgárok által kimondott igen, immár a mindennapokban is érzékelhetővé válhat a jövőben. Az egyezményt az előzetes hírekkel szemben Demszky Gábor nem írta alá, a főpolgármester ugyanis külföldön tartózkodik a FigyelőNet információi szerint. Helyette Vajda Pál főpolgármester-helyettes vett részt az eseményen.
Finanszírozási koncepció 2004-ig
A rendszer sikeres bevezetése érdekében finanszírozási koncepció kidolgozására van szükség. Ennek a dokumentumnak az elkészülési határideje 2004. A finanszírozási koncepció figyelembe veszi majd a hazai (állami és vállalati), továbbá a külföldi források bevonási lehetőségeit. A külföldi finanszírozás elsősorban az Európai Unió támogatásait jelentheti, miután az EU segíti a tömegközlekedés, a nagyvárosi közlekedés fejlesztését. A 2004-ig megszületendő dokumentum mellett szükséges még a szabályozási feltételek kidolgozása, a jelenleg érvényben lévő jogszabályok konszolidációja.
Az aláírást követő sajtótájékoztatón elhangzott: régóta próbálkoznak az illetékesek a Budapesti Közlekedési Szövetség, a tarifaközösség létrehozásával, amelynek jelentősége az lenne, hogy a MÁV, a BKV és a Volán járatain egységes díjrendszer lépne érvénybe. Bár erről idestova kilenc éve tárgyalnak, gyakorlatilag semmi sem történt az ügyben. A miniszterek most sem arra tettek fogadalmat, hogy megvalósítják a tervezett szövetséget, hanem arra, hogy az ehhez vezető első lépéseket teszik meg.
Ezek egyike lenne az úgynevezett intelligens chipkártya, amelyet univerzálisan lehetne felhasználni a legkülönbözőbb közlekedési eszközökön. Azért nevezik intelligensnek, mert egyfajta elektronikus pénztárcaként működne. Ezt a pénztárcát úgy lehetne feltölteni, mint egy mobiltelefon-kártyát – mondta Kovács Kálmán. Persze ez csak az egyik a lehetséges megoldások közül, de a miniszter ezt nevezte a legvalószínűbbnek.
Papír és műanyag
A chipkártya papírból és műanyagból is készülhet. Az olcsóbb, papír-alapú megoldás azok számára jelenthet könnyítést, akik csak rövid időre vennék igénybe a tömegközlekedést, így a külföldiek számára lehet előnyös.
A chipkártyákról a közlekedési eszközökön leolvasóberendezések vonnák le az utazási díjat – folytatta a magyarázatot Csillag István gazdasági miniszter. A leolvasóberendezések egy központi számítógéphez, szerverhez csatlakoznának, és ez összesítené az adatokat. Itt azonban adatbiztonsági és –védelmi szempontokra is ügyelni kell – hangsúlyozta mindkét tárca vezetője.
Csillag István ehhez hozzátette: a beszerzések igen drágák, ezért elképzelhető, hogy először csak egyes közlekedési eszközökön jelennek meg a modern jegyek és bérletek. Budapesten például a metró lenne a legalkalmasabb erre, a MÁV-nál az Intercity járatok, a Volánbusznál pedig esetleg csak egyetlen megyében próbálnák ki kísérleti fázisban az új megoldásokat.
Vajda Pál budapesti főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a főváros számára nagyon fontos lenne az egységes közlekedési szövetség létrehozása és ennek első lépéseként a chipkártya bevezetése. Jelenleg ugyanis 400 ezer ember jár be Budapestre, vagyis a főváros közlekedése nem értelmezhető a metropolisz közigazgatási határain belül.
Autósoknak kedvezménnyel
A parkolásban is chipkártyákat vezetnének be, amelyeket esetleg össze lehetne távlatilag kapcsolni a tömegközlekedési kártyákkal. Így aki az autóját parkolóban helyezi el, majd tömegközlekedési eszközökre szállna át, az esetleg kedvezményeket kaphatna a parkolási díjból.
A főpolgármester-helyettes hozzátette: a chipkártyához kapcsolódó további biztonsági berendezések, a szigorúbb ellenőrzés, a zárt, kapus rendszerek kiépítése drága, és a jelenlegi 9 százalékos bliccelési arányt csak 3-4 százalékkal lenne képes mérsékelni. Leginkább a metrón lehetne bevezetni ezt a módszert, de a főpolgármester-helyettes szavaiból az derült ki, hogy nem ez a legfontosabb a városvezetés számára.
A fővárosban akár már 2004-2006-ban működő rendszer kialakításához szükséges beruházás legalább hatmilliárd forint. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter az aláírást
követő sajtótájékoztatón kedden Budapesten közölte: a beruházás finanszírozását az érintett tárcák és vállalatok végeznék, valamint európai uniós forrásokra is számítani lehet.
Csillag azt is hangsúlyozta, hogy az elektronikus kártyák révén nagyon sok olyan információhoz juthatnának hozzá a vállalatok, amelyek révén ésszerűsíteni lehetne a járatok menetrendjét. Jelenleg ugyanis igen nehéz mérni az egyes vonalak kihasználtságát.
