Újabb kezdeményezés körvonalazódik Európában, ami várhatóan megosztja, sőt már meg is osztotta a kontinenst. A keddi brüsszeli uniós minicsúcson
Franciaország, Németország, Belgium és Luxemburg a NATO-tól független, önálló európai védelmi unió létrehozására tett javaslatot.
A kezdeményezés egyik része az önálló, a NATO-tól teljesen független gyorsreagálású haderő (a korábbi, tizenöt állam által felvázolt európai haderőtervezetek NATO-eszközöket is igénybe vehettek). Továbbá európai fegyverkezési ügynökség, önálló légi szállítási parancsnokság és európai katonai főiskola.
A hivatalos nevén Európai Biztonsági és Védelmi Unió (EBVU) valamennyi tagállam számára nyitva állna, és a NATO-hoz hasonlatosan a tagok egymás segítségére sietnének egy országukat ért támadás esetén. A négyek ezenkívül javasolták egy általános szolidaritási klauzula beillesztését az új uniós alkotmányba – számol be a tervezet részleteiről uniós hírforrásunk, a Bruxinfo.
Régi európai haderőtervek
Régóta álmodoznak az uniós tagállamok a közös védelempolitika, illetve haderő megteremtéséről és megerősítéséről, írásos jelei ennek már a Maastrichti Szerződésben is voltak. A közös védelempolitika kialakítása és valamiféle közös haderő felállítása a későbbiekben a koszovói válság során vetődött fel; ezzel kapcsolatos döntés az 1999. június 3-án és 4-én tartott kölni csúcson született. Konkrét feladatokról fél évvel később Helsinkiben határoztak, ahol az unió tagjai kimondták: 2003-ra képesnek kell lenniük a szükséges parancsnoki, irányítási, logisztikai, hírszerzési kapacitásokkal rendelkező, 50-60 ezer fős, úgynevezett gyorsreagálású katonai erő felállítására, amely hatvan nap alatt telepíthető, és legalább egy éven keresztül fenntartható. A tagállamok akkor – ahogyan most is – leszögezték: a gyorsreagálású haderő nem európai hadsereg, pláne nem a NATO versenytársa, sokkal inkább válságkezelésre alkalmas többnemzetiségű haderő. A mostani kezdeményezés leginkább abban különbözik a gyorsreagálású haderőtől, hogy ez teljesen függetlenül működne a NATO-tól. Az 1999-es döntés után Magyarországnak is lehetőséget adtak, hogy felajánlásával erősítse az említett európai hadsereget, és ezzel élt is. Így magyar katonák és rendőrök részt vehetnek EU által indított válságkezelő vagy válságmegelőző műveletben.
A NATO maga némi aggodalommal reagált a csúcstalálkozó nyilatkozatára. Yves Brodeur szóvivő a Reutersnek azt mondta, hogy a NATO támogatja az európai pillér megerősítését a szövetségen belül, de szerintük ennek újabb források felszabadítása volna a legjobb módja, nem pedig új struktúrák kiépítése és a NATO elemeinek megkettőzése.
A NATO-párti atlantista tagállamok és tagjelölt országok többsége szintén szkepszissel vagy határozott kritikával reagált a négyek kezdeményezésére. “Semmilyen kezdeményezést nem fogadunk el, ami alááshatja a NATO-t” – mondta még hétfőn Tony Blair brit miniszterelnök.
Miközben az iraki háborút vehemensen bíráló német-francia-belga-luxemburgi tengely mostani találkozóját több oldalról Amerika-ellenes csúcsnak tartják, nevezett országok képviselői nem győzik hangsúlyozni: az EBVU-nak nem célja a transzatlanti szervezet gyengítése. Sőt éppen ellenkezőleg, ahogy a csúcsról kiadott jegyzőkönyv is említi, a NATO-é az elsődleges stratégiai szerep. Ahogyan a francia elnök, Jacques Chirac mondta ezzel kapcsolatban: “nem vonjuk kétségbe a transzatlanti szövetséget”.
A békepártiak kemény magjának másik fele is igyekezett megnyugtatni az iraki háború óta igencsak feszült amrikaiakat és briteket. Gerhard Schröder kancellár szerint a tervezett európai haderő nemhogy gyengítené a közeljövőben várhatóan további hét taggal bővülő északatlanti szövetséget, hanem tovább erősíti annak európai pillérét. Chirac Nagy-Britanniához igyekezett közelíteni azzal, hogy nem mulasztotta el megemlíteni a két ország közös, 1998-as, európai védelmi kezdeményezését. A mostani minicsúcs országainak diplomatái hangsúlyozzák: szinte elképzelhetetlen, hogy az európai védelmi rendszer jövőjét alapvetően befolyásoló kérdésekben Nagy-Britannia nélkül szülessenek döntések.
