Az ECOSTAT szerint kedvező, hogy a világpiaci olaj ára újra az OPEC által is várt sávban, 25 dollár körüli szinten ingadozik. Ugyanakkor az Egyesült Államok és az Európai Unió vártnál alacsonyabb növekedési üteme miatt a magyar GDP is csak kisebb mértékben bővülhet. Az Uniós csatlakozás közeledtével a hazai gazdaságpolitikában egyre határozottabban jelenhet meg a fiskális kiigazítás kérdése.
Stagnált az USA belső kereslete
Az Egyesült Államokban 2002-ben 2,4 százalékkal bővült a bruttó hazai termék, míg 2001-ben mindössze 0,3 százalékos volt a növekedési ütem. A háztartások fogyasztási kiadásai növekedtek az elmúlt évben az export dinamikája ugyanakkor még mindig csökkenő. Az első negyedévben folytatódott a gazdaság lassú növekedése, előzetes adatok szerint a GDP mindössze 1,6 százalékkal bővült az első három hónapban. Az iraki háború hatására – a bizalmi indexek szerint – a belső kereslet az első negyedévben inkább stagnált ami alacsonyabb GDP növekedést feltételez az év első felében. Konjunktúra kibontakozása csak a második félévtől várható, melynek érdekében kamatcsökkentés is elképzelhető az elkövetkező időszakban.
Monetáris fegyelmezetlenség Európában
Az Európai Unió növekedését továbbra is behatárolják az egyensúlyra vonatkozó szigorú szabályozások, miközben néhány tagállamban a fiskális fegyelem lazulásának jelei mutatkoznak. Németország, Franciaország, Portugália és Olaszország is megközelítette, illetve átlépte a költségvetési deficitre vonatkozó előírást. Minthogy a konjunktúrális és nem a strukturális hiány növekedéséről van szó, nem számolunk az egyensúlytalanság tartóssá válásával a régióban. A monetáris fegyelem eredményeként az euró kiemelkedő mértékben erősödött, ami az exportáló vállalalatok versenyképességét ronthatja. A gazdasági élénkítés elősegítéséhez monetáris lazításra lenne szükség, az ECB várhatóan kamatot csökkent még az első félévben.
Erősen korlátozott a hazai fejlődés
A magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit erőteljesen korlátozzák főbb kereskedelmi partnereink struktúrális problémái és a dekonjunktúra elhúzódása. Az Európai Unió 1 százalékot alig meghaladó növekedését valószínűsítve a hazai GDP 3,7 százalékkal bővülhet 2003-ban. A dinamika a második félévben lesz magasabb, kedvező világgazdasági folyamatokat feltételezve elérheti a 4 százalékot. Az ipari termelés 3 százalékkal nőtt az év első két hnapjában. Az exportértékesítés továbbra is meghatározó: míg a kivitel 4,5 százalékkal bővült, a belföldi értékesítés alig 1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A külső egyensúly a vártnál nagyobb mértékben romlott az év első hónapjaiban. A fizetési mérleg január-februárban a piaci elemzők által prognosztizált 480 millió euróval szemben 674 millió eurót tett ki. Az államháztartási folyamatok az időarányosnak megfelelően alakultak az első negyedévben. A tervezettnél alacsonyabb növekedési ütem miatt 2003-ban 900 milliárd forint, a GDP 5 százalék körüli hiánya várható.
Küszöbön áll a fiskális kiigazítás?
Az uniós csatlakozás dátumának közeledtével a fiskális kiigazítás kérdése is felvetődik. Mindez alapvetően három feladatot határoz meg: veszteségminimalizálás az állami vállalatok körében, uniós pályázatok befogadására alkalmas pénzügyi infrastruktúra kialakítása, középtávú tervek elfogadása. Az infláció mértéke várhatóan csak kis mértékben csökken az előző évhez képest, 2003-ban 5 százalékos éves fogyasztói árindexet prognosztizálunk. A forint árfolyama kedvező, volatilitása nem nőtt túlzott mértékben, az erős árfolyam továbbra is nagymértékben hozzájárul a dezinfláció alakulásához.
