Ha a tartalékon múlik – nem lesz olcsóbb az autópálya nyárra

A FigyelőNet értesülései szerint a Gazdasági Bizottság ugyan még nem tárgyalt arról, hogy a nyári hónapokban olcsóbb lenne a sztrádákon váltható hetijegy, ha azonban terítékre kerülne az árcsökkentés, akkor sem tudni, miből fedeznék az így kieső milliárdokat. A költségvetés tartalékai ugyanis vészesen apadnak, és egyelőre számos további feladat finanszírozásának a forrása bizonytalan.

Csillag István gazdasági miniszter csütörtökön nyilatkozott arról, hogy a tárcánál léteznek elképzelések az autópályadíj átmeneti leszállítására. Erről a Népszabadság számolt be pénteki számában. A szaktárca vezetője egy másik bizonytalansági tényezőt is felvetett a hetijegyek árcsökkentésével kapcsolatban: véleménye szerint nehezen volna indokolható, miért éppen a nyaralni indulóknak nyújtson a kormány kedvezményeket.

A napijegy rendszerellenes

A napijegy bevezetését az Állami Autópálya Kezelő (Á AK) Rt., szakmai és gazdasági megfontolásra hivatkozva nem javasolta a közlekedést is felügyelő tárca számára. Vélekedése szerint ugyanis a „napos” matrica ellentétes lett volna az időátalányos rendszerrel, a rendszer átállítása pedig jelentős, több száz milliós többletkiadást rótt volna a cégre, ráadásul a szomszédos országokban sem használják ezt a konstrukciót. Az Á AK szerint egyébként a hányatott sorsú sztrádakapuk lebontásával szűnt meg a lehetősége az alkalomszerű napijegyhasználatnak.

A nyaralókkal való kivételezés mellett a legkomolyabb probléma tehát, hogy miből fedezzék a hetijegyek árának csökkentéséből eredő veszteségeket, ami az ÁAK-nál keletkezik. A Pénzügyminisztérium közlése szerint a kedvezmény ugyan nem veszélyezteti az általános tartalékot, kérdés azonban, hogy az autópályakezelőnél jelentkező hiányt hogyan pótolja ki az állam, illetve hogyan biztosítja a cég működőképességét?

Az első negyedévben eygébként 7,6 milliárdot használt fel az állam a tartalékból, így mára 19,5 milliárd forint maradt a kasszában. A Magyar Hírlap pénteken megjelent számításai szerint, ha a tartalékból kell fedezni a magyar katonák iraki békefenntartó misszióját (bár meg nem erősített hírek szerint Washington állná a misszió költségeinek felét), illetve ha a Legfelsőbb Bíróság (LB) az államnak kedvezőtlen döntést hoz a gyesen lévő kismamák perében, máris kiürülne a keret.

A magyar állam, mint emlékezetes, felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, miután három somogy megyei kismamának a bíróság megítélte az 1994-től a gyes mellé járó, de ki nem fizetett havi 6700 forintos jövedelempótlékot. Országos szinten mindez több tízmilliárdos utólagos kifizetést jelentene.

Az államháztartási törvény értelmében az első fél évben a tartalék 40 százalékát szabad elkölteni. Így június végéig alig 3,2 milliárd jut rendkívüli, előre nem látható kiadásokra.