Az adat azonban elmarad a 90-es években megszokott éves 6,7 százalékos – és a 2003-ra várt hasonló – ütemtől – és rossz időket tükröz Nyugat-Európában, Japánban és Latin-Amerikában. 2003-ban nagy a lefelé mutató tendencia kockázata, a még mindig vontatott világgazdasági konjunktúra, az iraki konfliktus és az atípusos tüdőgyulladás (SARS) járvány miatt. A jelentés szerint a legjelentősebb mértékű élénkülést Észak-Amerika érte el: az Egyesült Államok importja 3 százalékkal nőtt, és a világkereskedelem bővülésének felét adta.
Az Egyesült Államok exportja viszont csaknem 4 százalékkal csökkent- a partnerországok gazdasági problémái miatt visszaesett kereslet miatt -, és az USA folyó fizetési mérleghiánya meghaladta az 500 milliárd dollárt. Az egyesült államokbeli javulás ellenére, a más piacokon folytatódó gazdasági gyengülés alacsonyabb inflációs rátákat, a munkaerőpiaci helyzet rosszabbodását és külföldi befektetések erős visszaesését eredményezte. A külföldi beruházások a 2000-es 1200 milliárd dollárról 500 milliárd dollárra csökkentek 2002-ben.
Nyugat-Európa kereskedelme stagnált, az import szűkült vagy szinten maradt Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és Svájcban. Emelkedett viszont a kisebb gazdaságokban, például Belgiumban, Dániában, Írországban és Finnországban. Japánban egy helyben topogott a kereslet, a fejlődő ázsiai országokban nőtt a kereskedelem, a 2001-es 12,5 százalékos csökkenés után. A WTO szerint ez a kínai import 25 százalékos növekedésének tudható be, miután Peking 2001 végén csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez.
Latin-Amerika számára a tavalyi év az egyik legrosszabb volt a 1980-as évek válsága óta, az import csaknem 7 százalékkal esett vissza. Sőt Argentína behozatala 55 százalékkal zuhant. Tizenöt afrikai ország kétszámjegyű importnövekedést ért el, de az adatot rontotta a nigériai és egyiptomi erős visszaesés.
Az olajban gazdag országok exportja 3 százalékkal, importja 10 százalékkal esett vissza. A kontinens legnagyobb gazdasága, Dél-Afrika importja élénkült a 2001-es csökkenés után. A Közel-Kelet növekedését rontotta az olajtermelés csökkenése és a fokozódó politikai feszültség – írta a WTO jelentésében. Minthogy az üzemanyagok adják a térség árukereskedelmének több mint háromnegyedét, így az olajtermelés csökkenése azonnal visszaveti az exportbevételeket.
A WTO adatai szerint a kereskedelmi szolgáltatások, – a bankszolgáltatás, a távközlés és a turizmus – újabb rekordszintet – 1540 milliárd dollárt – ért el, és az árusforgalomnál gyorsabban, 5 százalékkal bővült.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
