Belföld

Lassú koncentráció és növekvő állami részarány a bankszektorban

admin

2003. 04. 22. 09:28

Folytatódik a magyarországi bankszektor lassú koncentrációja: 2000 végén 42, 2002 végén 39 bank alkotta a hazai bankpiacot. Kivonult tavaly a magyar bankpiacról, illetve pénzügyi vállalkozássá alakult át az SCG Bank, a Rabobank és az Otthon Lakástakarékpénztár. Ugyanakkor megjelent a piacon a Bank of China és megkezdte működését az OTP Jelzálogbank.

A Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének adatai szerint továbbra is meghatározó a bankszektorban a külföldi tulajdon: a teljes, 445,4 milliárd forintos banki részvénytőke 60,5 százaléka, 269,3 milliárd forint külföldi kézben van. Ez az arány 2001-ben 63 százalék volt. A kismértékű arányváltozás elsősorban a Magyar Fejlesztési Banknál végrehajtott tőkeemeléssel függ össze. Így az állami tulajdon aránya is növekedett a szektorban a 2001-es 25-ről a 2002 végi 27,3 százalékra.

Erősödött a szektor közvetítő szerepe

Erősödött a bankszektor pénzügyi közvetítő szerepe, de még így is igen alacsony az EU-átlaghoz képest. Míg az EU-országokban a bankszektor mérlegfőösszege a GDP 197,5 százalékával egyenlő, addig Magyarországon ez az arány mindössze 66,4 százalék volt 2002 végén. A bankszektor GDP-hez mért hitelállománya az utóbbi öt évben számottevően, az 1998-as 25,8-ról 40,1 százalékra nőtt, ami azonban még így is jócskán alatta marad a 108 százalékos EU-átlagnak.

A betétállománynál kisebb a különbség: Magyarországon a bankok által kezelt betétek összege a GDP 41,2 százalékát teszi ki, az EU-ban ez az arány 84,6 százalék. Továbbra is erős, és elsősorban a betétgyűjtésben nyilvánul meg a bankszektor koncentrációja.

A tíz legnagyobb hazai banknál összpontosult 2002 december végén a betétek 84,2 és a hitelek 72,9 százaléka. A koncentráció jelentősebb, mint a nagybankok sajáttőke alapú részesedése a szektorban: 2001 végén a tíz nagybank rendelkezett a bankok összesített saját tőkéjének 64,4, 2002 végén pedig 69,5 százalékával.

Megduplázódtak a lakáscélú hitelek

Lényeges szerkezeti változás mutatkozik a hitelezés területén a bankoknál. A lakossági kihelyezések aránya 2002 végén elérte az összes kihelyezés 10,7 százalékát, s összesen 1157,9 milliárd forintra rúgott. Lakáscélú, jelzálog alapú hitelből tavaly év végén 695 milliárdos portfolióval rendelkeztek a bankok, ami az egy évvel korábbinak duplája és az összes lakossági hitel 60 százalékának felel meg.

Az átlagos tőke-megfelelési mutató a banki aktivitás növekedésének köszönhetően – némileg csökkent: 2001 végén 15,6, 2002 decemberében 14 százalék volt. Nem romlott ugyanakkor a kereskedelmi bankok hitelportfoliójának minősége: a 2001 végi 2,2, illetve 2002 végi 2 százalékos problémáshitel-arány nemzetközi összehasonlításban is jónak mondható.

Romlott a hitelportfolió minősége

A teljes bankszektor hitelportfoliójának minősége ugyanakkor romlott – a problémás hitelek aránya a 2001 végi 2,9-ről 2002 végére 3,7 százalékra emelkedett – aminek oka az MFB rossz hitelállományában keresendő. A bankok tavalyi, 17,3 százalékos eredményjavulása elsősorban a lakossági hitelpiac bővülésével magyarázható. A lakossági hitelpiacon még magasabbak a kamatmarzsok.

A hazai bankok 2002-ben összesen 151,3 milliárd forintos adózás előtti eredménnyel zártak, nettó kamatbevételeik 347,5 milliárd forintra rúgtak, ami 29,8 százalékkal haladta meg a 2001-eset. Összességében a kereskedelmi bankok jövedelmezősége kis mértékben javult az elmúlt egy évben, tőkearányos nyereségük 18,62-ről 18,65 százalékra, eszközarányos nyereségük 1,6-ról 1,71 százalékra emelkedett.

Jó eredményt értek el a szövetkezeti hitelintézetek 2002-ben, összesített, 2002-es adózás előtti eredményük 8,9 milliárd forintra rúgott, 39,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.