A Rover csoporthoz tartozó MG az utóbbi időben sorra hozta ki az anyavállalat különböző feltuningolt modelljeit, mint a Rover 75-ösre épülő MG ZR, ZS, ZT limuzinokat. Ám ez nem volt elég a briteknek és egy igazán különleges sportkocsit is életre hívtak. Az MG-k mindig is a legsportosabb angol kocsik közé tartoztak. A cégnél hagyomány, hogy a modellek a klasszikus iskola szerint sugározzák a nyers erőt, és az állatias vadságot.
Morris Garage
Kevesen tudják, hogy az MG rövidítés a Morris Garage névből származik. Cecil Kimber volt az a tehetséges mérnök, aki az oxfordi műhelyből az egyik legpatinásabb brit autógyárat létrehozta. Az első MG modell 1924-ben készült el, és már ekkor igen kedvelt sportkocsi volt. A háború után 1955-ben tért vissza a gyár MBA sportkocsijával, majd ezt további sikermodellek követték, de a cég a nyolcvanas években nehézségekkel küszködött. Az igazi áttörést az 1995-ös Rover fúzió hozta, melynek eredményeként megszületett az MG F.
Az erő demonstráció, az új XPower SV-nél is remekül sikerült. A teljes egészében szénszálas műanyagból épített karosszéria formatervét az a Peter Stevens jegyzi, aki a már olyan neves szupersportautó-gyártóknál is segédkezett, mint a Lamborghini, a McLaren, vagy a Lotus.
Az X80-as modell alapjaira épülő szörnyeteg formavilága nagyfokú funkcionalitásról árulkodik, hiszen a karosszéria vonalvezetése szinte lényegtelen az autó megjelenését meghatározó hatalmas sárvédő-szélesítések, küszöbspoilerek és a nagyméretű hátsó szárny mellett.
Ez persze nem véletlen, mert az XPower SV nem más, mint egy közúti használatra is alkalmas versenyautó. Éppen ezért a tervezésnél nem az esztétikára, hanem az áramlástani tulajdonságokra fektettek nagyobb hangsúlyt. Így a kocsit számtalan levegőbeömlő nyílás, apró spoiler tarkítja, melyek segítségével az XPower félelmetes agresszivitást sugároz.
Közel 1000 lóerő
Az MG sportkupé szokatlan, rendkívül rugalmas gyártási eljárása lehetővé teszi, hogy a vásárlók a két alaptípust alkotó bázisra, saját igényeik szerint rendelhessenek a gyári teljesítménynövelő csomagok közül. Az alapmodellbe a Ford 4,6 literes V8-asának 326 lóerős változata kerül, amely az 1450 kg-os autót 5 másodperc alatt képes 100 km/órás sebességre gyorsítani, és 273 km/órás végsebességet biztosít a számára. Ez a típus kapható lesz Club Sport változatban is, 410 lóerős motorral. Ebben a verzióban a többlet teljesítményt az öt literre növelt V8-as biztosítja, mely játszi könnyedséggel repíti a kocsit akár 314 km/órás tempóval is, a százas sprinthez, pedig mindössze 4,4 másodperc szükséges. A két „alapmodell” különleges engedélyek nélkül is közlekedhet Nagy-Britannia közútjain.
A versenyzésre szánt modellek közül a leggyengébbik is eléri a 320 km/órás végsebességet, a gyorsulása pedig további két tizedet javul a kistestvérhez képest. A gyártó szerint később még erősebb motorváltozatokkal is kínálják majd az SV Club Sportot, az igazi csemege azonban minden bizonnyal a 965 (!!!) lóerős nitrogénoxid-befecskendezős csúcsváltozat lesz, melynek biztonságos vezetése már-már szinte emberfeletti képességeket kíván.
Ehhez a hatalmas teljesítményhez hangolták a kocsi futóművét is, melynek fejlesztésében az a Steve Randle is részt vett, aki a világ legerősebb közúti járművének, a McLaren F1-nek a beállításaival már letette névjegyét.
Verseny belső
A kocsi utastere is a versenyautókat idézi. A műszerfalat speciális anyag borítja, mely megakadályozza a műszerfal felső részének visszatükröződését a szélvédőről. Az ülések természetesen a versenysportból származnak, de helyet kap még a tűzoltó készülék, és a digitális műszerpanel is.
A kocsi gyártása hamarosan megkezdődik, az alapára 67000 font körül alakul, a balkormányos verzióról azonban egyenlőre még nincs hír.
