Belföld

Forinterősödés – meddig még?

admin

2003. 04. 11. 12:00

Magabiztosan erősödött a héten a forint árfolyama, és vannak még rejtett tartalékok. A közeljövőt meghatározza, hogy mi kerekedik felül: a makromutatók vagy az uniós konvergencia hatása.

Pozitív hangulati változásnak vagyunk tanúi a forint- és az állampapírpiacon – fogalmazott Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője – az április elseje óta tartó erősödést kommentálva. A múlt hét elejei 247,5 euró/forintos szintről mostanra 244 forintra esett az árfolyam (a sáv közepétől 1,5 százalékpontot távolodott el) úgy, hogy közben nem volt kiemelkedő a forgalom, nem nehezedett a szokásosnál nagyobb vételi nyomás a forintpiacra.




A folyamat hátterében tehát valóban hangulati elemek állhatnak, és ez esetben nincsen szó a januárban látott spekulációról, sem nagy mennyiségű forró tőke beáramlásáról. A trend azonban így is tovább folytatódhat, és rövid távon előkerülhetnek még az eddig „rejtőzködő” befektetők.


Megyünk a többiekkel

Az utóbbi napokban jelentkező kismértékű, ám folyamatos felértékelődés nemcsak Magyarországon volt megfigyelhető, hanem gyakorlatilag az egész közép-kelet-európai régióban. Különösen a zloty árfolyama lódult meg, de a cseh és a szlovák korona szintén erősödik, ami „magával viszi” a forintot is. Van tehát egy pozitív regionális trend, ami egyfelől az uniós népszavazások várható kimenetelének „beárazódásával”, valamint közvetve az iraki háború végének közeledtével is magyarázható.

A piacok mintha fellélegeznének, az árfolyamokat most már nem kizárólag ez a tényező alakítja, a befektetők figyelme újra ráirányul a vállalati hírekre, valamint a makrogazdasági fundamentumokra és az országkockázati tényezőkre. Különösen az utóbbi szempont pedig mostanában kedvezőbb színben láttatja a régió országait. 

Közbelép-e az MNB? 

Járai Zsigmond, a jegybank elnöke – László Csaba, pénzügyminiszterrel közösen tartott tájékoztatóján – néhány nappal ezelőtt nem túl hangsúlyosan, de egyértelműen utalt rá, hogy az MNB mindenképpen megakadályozza a forint kívánatosnál nagyobb mértékű erősödését, illetve egy esetleges újabb spekulációs támadást. Hogy ez pontosan mit jelent, csak találgatni lehet. Jobbágy Sándor, a Budapest Economics elemzője szerint valószínűleg 240-242 euró/forintnál már veszélyesnek ítélhetik a helyzetet, és az MNB bevetné az alapkamat csökkentésének eszközét. A FigyelőNet által megkérdezett elemzők többsége ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy a helyzet idáig „fajulna”, bár a monetáris politika nyilvánosságra hozott elveinek ismeretében az sem kizárt, hogy a befektetők „rájátszanak” a helyzetre, és provokálják a központi bankot.
Barcza György, az ING elemzője úgy véli, hogy egy 242-243 forintos euróárfolyamon a piac már elkezd beárazni egy kamatvágást, és például egy 25 százalékpontos kamatcsökkentési várakozás nagyjából 10 bázispontos hozamcsökkenést eredményezne a kötvénypiacon.  

Mit mutatnak a makromutatók?

Ami a magyar makromutatókat illeti, most leginkább az infláció alakulása befolyásolhatja a befektetőket. A pénteken megjelent 4,7 százalékos március/márciusi infláció ugyan valamelyest kedvezőtlenebb a korábban 4,5-4,6 százalékra vártnál (amit csak tetéz a folyó fizetési mérleg szintén ma publikált, csalódást keltő februári hiánya). De az elemzők szerint hosszabb távon ez nem veszélyes.

Az áprilisi árszínvonal-emelkedés – főként az alacsony benzinárak miatt – mindenképpen pozitívabb lesz, akár már 4 százalékra is süllyedhet. Ebben az esetben pedig az év egészére kitűzött bűvös 4,5 százalékos index teljesülése sem lehetetlen, holott erről már lemondott a jegybank (mondván: ezentúl a jövő évi folyamatokra koncentrál).

Mindezek tükrében elképzelhető, hogy a forint árfolyamerősödésének folyamata ezzel véget is ért, de egyelőre nem látni, hogy mi az erősebb: a borúsabb makrohelyzet vagy az uniós konvergencia. Elképzelhető, hogy rövid távon (néhány nap távlatában) a forint még tovább erősödésik, majd pedig bekövetkezhet egy enyhe korrekció, míg végül 243-245 forintos euróárfolyamon stabilizálódhat a hazai valuta – véli Török Zoltán.

Rejtekükből előbújó befektetők

Az állampapírpiacon nem számítanak látványos elmozdulásra a megkérdezett elemzők, bár kisebb hozamesés rövid távon bekövetkezhet. Főként akkor, ha a szombati népszavazás kimenetelére jelentősebb vásárlásokkal válaszolnak a külföldi befektetők, illetve akkor, ha nagyobb számban felbukkannak még eddig rejtőzködő invesztorok, akik az utolsó országkockázati tényező elülésére tartogatják az erejüket.

Szintén fokozhatja a vételi kedvet a magyar államkötvényeknek a régió többi országához képest viszonylagosan magas hozamfelára, más oldalról viszont profitrealizálás sincs kizárva – vélekedik Jobbágy Sándor. Az országkockázat ugyan csökken, de a makrofolyamatok (különösen az infláció és az egyensúlyi mutatók) azért továbbra sem meggyőzőek. Mindezek következtében nem várható „rally” az állampapírpiacon, sem pozitív, sem negatív irányban, hacsak nem történik valami meglepő fordulat akár itthon a szombati népszavazáson, akár a nemzetközi frontokon.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.