Magyarországnak vannak tartalékai a keresetek növelésére – mondják elsősorban a szakszervezetek –, hiszen a hazai össztermék eléri az uniós átlag felét, míg a 2000. évi adatok szerint a bérek – vásárlóértéküket véve figyelembe – az „átlagos” uniós keresetek harminc százalékát teszik ki, névértéken számolva pedig tizedét.
A kereset azonban nem egyezik meg a munkavállalói jövedelemmel, amelynek fogalmába a munkáltató által fizetett járulékos költségek is beletartoznak. Oblath Gábornak, a Kopint-Datorg főtanácsadójának nemrég publikált számításai azt mutatják, hogy ennek alapján nincsenek tartalékaink. Az átlagos munkavállalói jövedelemben lemaradásunk ugyanis – a legtöbb EU-országhoz viszonyítva – nem nagyobb, mint gazdasági fejlettségünké.