Felmentette a csalás vádja alól, három rendbeli magánokirat-hamisítás miatt viszont 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Tocsik Mártát
másodfokon, jogerősen a Legfelsőbb Bíróság (LB) kedden. A legfőbb bírói fórum ezzel lényegesen enyhítette az elsőfokú döntést, amelyben hűtlen kezelés miatt még 4 év letöltendő börtönbüntetésre és 640 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték Tocsik Mártát, az ÁPV Rt. volt jogászát – írta az MTI.
Az LB a megismételt büntetőperben Szokai Imrét, az ÁPV Rt. egykori igazgatótanácsi elnökét hanyag kezelés miatt 1 év hat hónapnyi, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Boldvai László szocialista országgyűlési képviselő és Budai György, szabad demokratákhoz közelálló vállalkozó esetében az LB helyben hagyta az első fokon hozott felmentő ítéletet.
“Polgári” és “büntető” logika
Tocsik Márta felmentése valószínű volt azután, hogy 2001 júliusában, első fokon a jogásznő pert nyert a Legfőbb Ügyészség ellen. A Fővárosi Bíróság elutasította ugyanis az ügyészség azon keresetét, hogy nyilvánítsa érvénytelennek Tocsik és az ÁPV közti 1996-os két megbízási szerződést. A bíróság szerint jogszerűek voltak e szerződések, és nem állítható, hogy nem történt munkavégzés Tocsik részéről. Szakértők ezért a 2002-es, Tocsikot elmarasztaló büntetőbírósági ítélet után is kifejtették, hogy várhatóan másodfokon, a Legfelsőbb Bíróságnak kell jogegységi döntést hoznia, vagyis megítélnie: a büntetőügybeli tényállás vagy a polgári peres eljárásban született határozat a helytálló. A Legfelsőbb Bíróság most tehát a polgári peres eljárásban követett logikát igazolta.
A Tocsik-ügy 1996 óta tartja izgalomban a magyar közvéleményt. A Figyelő hetilap akkori cikke nyomán olyan botrány kerekedett, amely sokak szerint nagyban hozzájárult a Horn-kormány, az első MSZP-SZDSZ koalíció bukásához.
A Legfelsőbb Bíróság végül most, a második szocialista-szabaddemokrata kormány idején hozta meg felmentő ítéletét az ügyben. Az elmarasztaló (megismételt eljárást követő) első fokú ítélet tavaly március 18-án született a Fővárosi Bíróságon Tocsikkal szemben, vagyis akkor, amikor még a Fidesz és az MDF volt kormányon. A Tocsik Márta számára kedvező mostani ítélet nyomán a jogásznő visszakaphatja ingó és ingatlan vagyonát, beleértve jelentős mennyiségű, több mint 200 millió forint készpénzt is.
Nem meglepő a döntés
A Legfelsőbb Bíróság döntése legfeljebb azért nem meglepő, mert ebben az ügyben már semmilyen meglepetést nem lehet okozni. Korábban ugyanis az ügy szinte összes szereplőjét legalább egyszer elítélték és legalább egyszer felmentették. Tavaly márciusban például saját 1999-es ítéletével tökéletesen ellentétesen határozott a Fővárosi Bíróság.
Míg ugyanis 1999. február 8-án felmentette Tocsik Mártát, elmarasztalta viszont az “SZDSZ-hez közelinek tartott” Budai Györgyöt és az MSZP-s Boldvai Lászlót, addig 2002. március 18-án a Lefelsőbb Bíróság döntése nyomán megismételt eljárásban a jogásznőt ítélte el, ellenben a szocialista pénztárnokot, illetve a szabad demokratákhoz közeli vállalkozót mentette fel első fokon. Most, 2003-ban viszont mindenkit a lehető legenyhébb elbírásálásban részesített a bíróság.
Nem volt zsarolás
Még a 2002-es tárgyalás érdekességének számított, amikor a Fővárosi Bíróság nem látta bizonyítottnak azt, hogy Boldvai László szocialista képviselő és Budai György SZDSZ-közelinek tartott vállalkozó zsarolást követett volna el. Boldvait és Budait egyébként korábban befolyással való üzérkedéssel vádolták, és csak menet közben súlyosbított az ügyészség.
Ezt a tényállást – úgy tűnik – a bíróság megalapozatlannak találta. Budai és Boldvai szerepét ugyanis egyetlen vallomás, Tocsik Mártának a letartóztatás utáni, “pizsamás” kihallgatása helyezte kétes megvilágításba. Ők az 1999-es vád szerint az akkori két kormánypártban lévő befolyásukra hivatkozva összesen csaknem 350 millió forint átutalására vették rá Tocsikot.
A Legfelsőbb Bíróság most úgy döntött, hogy Boldvai és Budai ügyében helyben hagyja a 2002-es felmentést, így most már aligha tudjuk meg, miért is utalt át Tocsik Márta egykor annyi pénzt MSZP- és SZDSZ-közeli cégekhez, illetve alapítványokhoz. E szervezetek egyébként a botrány 1996-os kirobbanása után visszautalták a szóban forgó összegeket.
