A magyar munkavállók nem tudják eladni magukat a munkaerőpiacon, távol állnak a cégek által leginkabb keresett kulturált önérdek-érvényesítéstől.
Sokan nem is tudják értelmezni a „puha” készségeket, képességeket firtató kérdeseket, és nemcsak azért, mert önismeretük nem elég fejlett, hanem azért, mert nincsenek is tisztában ezekkel a fogalmakkal.
De sok kiválasztást végző humánerőforrás-szakember is megtorpan a feladat előtt: „Honnan tudja előre, kiből lesz a jó munkatárs?” A bemutatott dokumentumok ugyan objektív kiválasztási kritériumnak tűnnek, egy munkavállaló alkalmasságát azonban legmegbízhatobban a „soft skillek”, magyarul kulcskészségek bizonyítják.
Rendszertelen halmaz
A beosztottak rendszeres, a vállalat humánpolitikai stratégiájába beillesztett kulcskészségfejlesztését sok cég csak ötletszerűen végzi, ha végzi egyáltalán, pedig egyre több vállalat tisztában van ezek fontosságával. A vezetői készségfejlesztések, kommunikációs tréningek jelentőségét ma már a legtöbb multinacionális cég felismeri, mégsem fordítanak rá kellő figyelmet, holott pontosan a rendszertelen, nem a folyamatelvre épülő készségfejlesztések okozzák gyakran a legtöbb kárt, talán a tréningek teljes hiányánál is nagyobb veszélyt jelentve a vállalatokra.
Amíg az iskolai jegy vagy a korábbi munkahelyi beosztás, előmenetel gyakran függ a tanár vagy a főnök szimpátiájától, addig a kulcskészségek megbízhatóan jelzik egy munkavállaló valódi értékét. Feltárásuk és fejlesztésük azonban tudatos pszichológiai, tréneri munkát kíván, ellentétben az önéletrajz vagy a szakmai bizonyítványok mechanikus átolvasásával. További nehézséget jelenthet a velünk született képességek, hozott örökségünk és a tudatos munkával, önképzéssel, tréningezéssel kifejlesztett készségeink a megkülönböztetése.
Melyek az igazi kulcsok?
Hogy mit is értünk kulcskészségek alatt, az ma még gyakorta szakmai viták tárgya. Vannak, akik az EQ-tól elindulva a tanulási készségfejlesztéséig mindent ide sorolnak. A szakemberek másik fele csak egzakt tulajdonságokat említ meg.
Bármelyik álláspontot is fogadjuk el, valójában a ma olyannyira divatos asszertív, kulturált önérdek-érvényesítő személyiség az, amelyet a cégek keresnek, és amit a fejlesztő tréningek megcéloznak. Amennyiben ilyen személyiségtulajdonságokat eláruló munkavállalót talál vagy fejleszt ki önmaga számára egy vállalat, a megfelelő szakmai tudással ötvözve, remek csapatjátékost kap a szervezet és kitűnő, udvarias tárgyalót a cégképviselet.
A legfontosabbak
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál dolgozó munka- és pályatanácsadók a következő öt kulcskészséget tárják fel a tréningek során:
• Felelősségvállalás, mert…
• Együttműködési készség, mert…
• Kapcsolatteremtési képesség, mert…
• Jó beszédkészség, mert…
• Igyekszem megoldani a munka során felmerülő problémákat, mert…
Az állami munkaügyi szervezetben folyó igényfeltáró tréningek során az átlagos dolgozók ma Magyarországon többnyire nem tudnak felelni a kulcskészségeikre vonatkozó kérdésekre. Gyakori válaszként szerepel a kitöltött feladatlapokon a megadott fogalmak körbemagyarázása, azaz például: „A felelősségvállalás nagyon fontos, mert felelősséget kell vállalnunk a munkánkért”.
A tréner sokszor nem kap az énre vonatkoztatott választ, amelyben a tréningen résztvevő saját maga szemszögéből próbálna válaszolni a feltett kérdésre. Ehelyett általánosságok, inkább szótári definíciók jelennek meg. Ezeknek kevés a gyakorlati értékük a dolgozó szakmai és általános emberi személyiségének fejlesztésében.
Azok a munkavállalók, akik konkrét, személyes élményként megélt munkahelyi szituációkban tudják megjeleníteni kulcskészségeiket, általában tudatos, magas hatásfokú, önálló munkavégzésre alkalmasak az általuk tanult szakterületen. Az már a kiválasztást végző szakember vagy a tréner feladata, hogy ezt a tudást felismerje, és kenyéradó cége számára megszerezze.
Képesség vagy készség
Képességek: egyéni, az egyik embert a másiktól megkülönböztető sajátosságok, amelyek valamely cselekvés sikeres végrehajtását lehetővé teszik.
Készségek: a tevékenység automatizálódott összetevői. Lényegük a tökéletes alkalmazkodás elősegítése egyrészt a tevékenység gyorsabb, zavartalanabb lefolyásának biztosításával, másrészt azzal, hogy bizonyos részcselekvések tudatos végrehajtása alól mentesítve a figyelmet, a személyiség teljes energiáját a magasabb rendű értelmi folyamatokra összpontosíthatja.
Forrás: Pszichológiai Alapfogalmak Kis enciklopédiája, Bartha Lajos szerk.
