Belföld

Hitel – megtakarítás: kettő-egy

A támogatott lakáshitelek jelentősen visszavetették a lakosság megtakarítási hajlandóságát. Egyre többször helyezzük előtérbe az alternatív befektetési formákat a bankokkal szemben.

A múlt év fordulatot hozott a lakossági megtakarítások és hitelek szerkezetében – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összegző szektorjelentéséből. Míg 2001-ben még 660 milliárd forintot (a GDP 4,4 százalékát) takarítottak meg a háztartások együttesen, tavaly már ennek a felét sem, pontosan 312 milliárd forintot (az időközben növekvő GDP-hez viszonyítva csupán annak 1,8 százalékát).

A visszaesést leginkább a bankok szenvedték meg, miután a hagyományos betételhelyezéseket visszaszorítják az egyéb befektetési lehetőségek: a biztosítások, nyugdíjpénztári befizetések és a befektetési alapok. A kockázatosabb üzletágnak számító hitelezési tevékenységük ugyanakkor soha nem látott aktivitást mutat, fő motorja a támogatott lakáshitel-állomány folyamatos bővülése. 

Stabil a pénzügyi szektor

 

A felügyelet ellenőrzési körébe tartozó intézmények összességében jól teljesítettek 2002-ben – mondta Szepesi György, a PSZÁF főosztályvezetője –, a pénzügyi rendszer stabil. A pénzügyi szektor által kezelt összes vagyon a GDP növekedését jóval meghaladó mértékben, 26 százalékkal bővült. Dinamikusan nőtt a biztosítók, befektetési alapok, pénztárak, szövetkezeti hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások súlya, a brókercégek közvetítő szerepe ugyanakkor csökkent. A tőkeellátottság és a kihelyezések minősége megfelelő, és javult a tőkearányos jövedelmezőség (return on equity – ROE), amely most 14 és 27 százalék között szóródik (2001-ben 5-25 százalék között volt). 

Bankszektor: nő az eladósodottság

A lakástámogatási rendszer csorbításáról időről időre felröppenő híresztelések csak tovább ösztönzik az ilyen típusú hitelek igénybevételét. Ezáltal a teljes (1158 milliárd forintos) lakossági hitelállomány tavaly év végére utolérte a betétekét. Csak 2002-ben több mint kétszer annyi új hitelszerződést kötöttek (623 milliárd forint), mint amennyi egy évvel korábban, és mint amekkora az új betétek (293 milliárd forintos) összértéke volt.

Ez markáns trendváltás a korábbi évekhez képest, amikor még másfél-kétszer annyi betétet bíztunk évente a bankok gondjaira, mint amennyi kölcsönt felvettünk tőlük. A hitelek összetételében is alapvető változások következtek be: míg 2001-ben még fele-fele arányban kötöttek ingatlan- és egyéb banki hitelszerződéseket, addig mostanra 3:1 arányúra fordult a helyzet – természetesen az ingatlanhitelek javára.

Megkérik a hitelek árát

 

A hazai kereskedelmi bankok nemzetközi viszonylatban is magas kamatrésekkel dolgoznak, különösen a lakossági hitelek terén. Mivel ez az állomány növekedett tavaly a legdinamikusabban, a bankok kamateredménye is szépen (31 milliárd forinttal, vagyis 10 százalékkal) gyarapodott. A kamatok mellett egyre nagyobb tételt jelentő jutalékokon csaknem ugyanennyit „kaszáltak” a pénzintézetek, ez még nagyobb ugrást jelentett (30 százalékot) az előző évhez képest. A kereskedelmi bankok jövedelmezősége összességében így kissé javult: a mérlegfőösszegre vetített eredmény (ROA) 1,6 százalékról 1,71 százalékra, a saját tőkére vetített nyereség (ROE) pedig 18,62 százalékról 18,65 százalékra emelkedett. 

Van még tere a felzárkózásnak


Ezzel együtt, nemzetközi viszonylatban még mindig alacsony a lakosság eladósodottságának szintje: a teljes hazai bankszektor GDP-hez viszonyított hitelállománya 40 százalékos, az „euróországokban” pedig 108 százalékos volt 2002-ben. A betétállományban valamivel kisebb a különbség (41, illetve 85 százalék), de a bankszektor GDP-arányos mérlegfőösszegét illetően mutatkozik a legnagyobb elmaradás. A bankok pénzügyi közvetítőszerepének számszerűsítésére használt mutató ugyanis az unió államaiban 198 százalékos, míg nálunk ennek éppen csak harmada.

A kereskedelmi bankok portfóliójának minősége javult tavaly (a nagy arányú új, tipikusan problémamentes jelzálogtípusú állománynak köszönhetően), azonban a teljes bankszektor hiteleinek besorolása az MFB miatt romlott (a problémás tételek aránya a 2001 végi 2,9 százalékról 3,7 százalékra emelkedett). Szintén az MFB „tüntette el” a szektor adózás előtti profitját: a kereskedelmi bankok eredménye ugyanis meghaladta a 151 milliárd forintot, de az MFB teljesítményével együtt kalkulált teljes banki nyereség 16,8 milliárd forintra zsugorodott.

A tőzsde nem jelent alternatívát

 

Elhanyagolható nagyságrendű (517 millió forint) nyilvános kibocsátásra került sor 2002-ben, ami egyértelműen azt jelzi, hogy a vállalatok értékelése szerint most nem éri meg részvényeket vagy vállalati kötvényeket bevezetni a tőzsdére. Ha finanszírozási gondjaik vannak, azt más forrásokból (például hitelfelvétellel,tulajdonosi invesztícióval) fedezik, és a tőzsdét nem tartják reális alternatívának – hangsúlyozta Szepesi György. A részvénypiac negatív megítélését némiképp ellensúlyozta, hogy jelentősen megugrott a nyilvános államkötvény- és jelzáloglevél-kibocsátások értéke. A jelzáloglevelek keresletét a kedvezményes lakáshitelek felfutása is táplálta, így a három jelzálogbank a 2001. évi 8,3 milliárd forint után tavaly már 107,5 milliárd forint összértékű emissziót végzett.  

Tőkepiac: hódítanak az univerzális bankok

Nem hozott meglepő fordulatot a tavalyi esztendő a hazai tőkepiacon: a korábban elkezdődött trendhez illeszkedve folytatódott a szektor koncentrálódása, és tovább csökkent a brókercégek száma. 2000-ben még több mint 70 független értékpapírkereskedő cég tevékenykedett, azóta számos kisebb társaság mellett néhány nagyobb is elhagyta a piacot, így számuk 25-re apadt.

A társaságok zöme ugyanakkor csak függetlenségét adta föl, és bankokba beolvadva, univerzális befektetési szolgáltatókként folytatta működését. A felügyeleti jelentés szerint ez a konszolidációs folyamat idén már megtorpanni látszik, és kialakul egy kis létszámú, ám stabil befektetési vállalkozói kör.

A banki hátterű befektetési vállalkozások tevékenységének anyabankba integrálása révén megnőtt a bankok szerepe a befektetési szolgáltatások piacán, különösen a vagyonkezelés, a portfóliókezelés és a letéti szolgáltatások területén. Munkamegosztás alakult ki az univerzális bankok és a még talpon maradt brókerházak között, az utóbbiak leginkább a megbízásos részvényügyleteket bonyolítják le.

Igen domináns szerep jutott a bankoknak a tavaly váratlanul megélénkült származékos kereskedelemben is (az ügyletek 98 százaléka rajtuk keresztül jött létre). A többéves stagnálást követően 2002-ben – kétszeres kötési értéken számítva – 70 ezer milliárd forintot tett ki a teljes származékos forgalom. 70 százalékát külföldi befektetők generálták, és több mint fele devizában bonyolódott. A növekedés hátterében részben a fedezeti célú határidős devizatermékek, részben pedig (az I. és a IV. negyedévre jellemző) spekulációs célú devizaswapok forgalmának megélénkülése állt.

A befektetési vállalkozások kétharmada volt nyereséges, egyharmada veszteséges. Együttesen 4,4 milliárd forintos adózás előtti profitot értek el. Tőkehelyzetük stabil, és a komoly költségcsökkentő intézkedések (leépítések) hatására jövedelmezőségük (ROE) szektorszinten 6,5 százalékról 14 százalékra emelkedett egy év alatt. Igaz, ezzel még mindig a leggyengébben teljesítő szereplők a pénzügyi szektoron belül.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik