Alig tért napirendre a közvélemény az első szocialista miniszter lemondása után, a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy Csillag
Csillag István
István gazdasági és közlekedési miniszter korábbi cége többmillió forintos megbízást kapott a minisztériumtól. A lap információi szerint a Pénzügykutató Rt., melynek Csillag korábban ügyvezetője és vezérigazgató-helyettese volt, közbeszerzési eljárás keretében kapott 29,5 millió forintos megbízást a szaktárcáról. A Medgyessy-kormányhoz kapcsolható és nyilvánosságra került pénzügyi és jogi visszaélések, morális félrelépések száma egyre gyarapodik.
Interneten a múlt
Elérhető a kormánytagok elmúlt öt évben magáncégeknél betöltött tisztségeiről, illetve tulajdonrészükről szóló leltár. Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerint az interneten megjelenő adatok senkinek sem fognak különösebb meglepetést okozni, ugyanis korábban is nyilvánosak voltak: “ebben senkinek semmilyen titkolnivalója nem volt és most sincs”. A kormány tagjai nem itt kezdték a munkájukat, mindegyikük sikeres ember volt előző életében is. Ennek az életnek minden fázisa ismert és nyilvános, ennek alapján választották meg őket – tette hozzá.
Az első úgynevezett ügy a Medgyessy-kormány körül hónapokkal megelőzte a szocialista győzelemmel zárult országgyűlési választásokat. A baloldal némi nosztalgiával gondolhat vissza az esetre, mivel a rendőrség megszüntette a nyomozást – igaz, már a választások után.
Mint ismeretes, a Magyar Demokrata és a Magyar Nemzet 2001. november 15-én azt írta, hogy 1998-ban Medgyessy Péter cége, a Medgyessy Tanácsadó Kft. százezer dollárt, akkori árfolyamon megközelítőleg harmincmillió forintot vett fel a Gresham-palotát hasznosító Gresco Rt.-től azért, mert meggyőzte az V. kerületi önkormányzat szocialista képviselőit, hogy támogassák a Roosevelt téri palota hasznosításával kapcsolatos terveket.
Arról egymásnak ellentmondó információk jelentek meg, hogy korábban az MSZP-s és az SZDSZ-es képviselők támogatták-e az épülettel kapcsolatos terveket vagy sem. A Magyar Demokrata és a Magyar Nemzet cikkei összefüggésbe hozták Medgyessy lobbizását és a szocialista, szabad demokrata képviselők véleményváltozását.
Az ügyben indított sajtópert megnyerte az akkor még miniszterelnök-jelölt Medgyessy Péter, de a Fővárosi Bíróság, mely helyreigazításra kötelezte a két lapot, indoklásában hangsúlyozta, hogy a valóság vizsgálata nem a sajtóper feladata. A másodfokú eljárás során azért marasztalták el a két újságot, mert azoknak írásuk megjelenésének időpontjában rendelkezésükre álló bizonyítékokkal kellett volna kifogásolt állításaikat alátámasztaniuk. A Gresham-palota ügyében ismeretlen tettes ellen, befolyással való üzérkedés alapos gyanúja miatt indult nyomozás, ám az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága bűncselekmény hiányában májusban megszüntette az eljárást.
Görgey Gábor
Kinevezés és visszavonás
Nem kellett sokat várniuk a fogást kereső jobboldali politikusoknak, az új kormány kultuszminisztere „sietett segítségükre”. Görgey Gábor nagy port kavart azzal, hogy Huszti Pétert pályáztatás nélkül nevezte ki a Nemzeti Színház élére, holott miniszterjelöltként az országgyűlés kulturális bizottsága előtt még azt ígérte, pályázatot fog kiírni a posztra. Emiatt nemcsak a Fidesz tiltakozott, hanem a Nyilvánosság Klub is, mely szerint a kormány azon szándéka szenvedett kárt, hogy helyreállítsa a demokrácia iránti bizalmat.
A miniszter széles körű szakmai egyetértésre hivatkozott, és kifejtette, hogy Huszti Péter szakmai múltja mellett népszerűsége miatt is alkalmas a posztra, azután a kedvezőtlen visszhang hatására korrigálta álláspontját. Visszavonta a kinevezést és pályázatot írt ki, melynek eredményeképpen Jordán Tamás nyerte el a Nemzeti Színház igazgatói posztját.
Kiss Elemér
Lemondás és elfogadás
Decemberben robbant ki a vita a Hattyúház-beli ingatlanbérlés kapcsán. Ennek következményeként Kiss Elemér a Miniszterelnöki Hivatal akkori vezetője elfogadta Hajdú Attila, a Területfejlesztési Hivatal elnöke lemondását.
Az említett hivatal oly módon bérelt ingatlant a budapesti Hattyúházban, hogy a nyílt pályázat mellőzésével hirdetett tárgyalásos eljárásra csupán az Első Budai Építő Rt. kapott meghívást. Kiss Elemér akkor azt mondta, az ügyben lefolytatott közbeszerzési eljárás szabályos volt, de elkerülhető lett volna, hogy csak egy pályázót hívjanak meg ajánlattételre. Ezzel indokolta a kancelláriaminiszter, hogy nem fogadta el a minisztériumon belül az érintett területért felelős államtitkár, Nagy Sándor lemondását, Hajdúét viszont igen.
Amiként a közelmúltben az ő lemondását fogadta el Medgyessy Péter miniszterelnök. A kancelláriaminiszternek azért kell távoznia, mert kiderült, hogy korábbi ügyvédi irodája, melynek a mai napig egyik tulajdonosa, komoly megrendeléseket kapott a Miniszterelnöki Hivataltól. Szintén távoznia kellett László Andrásnak, a Nemzeti Autópálya Rt. vezetőjének is, mivel kiderült hogy korábban ő is az érintett Forgács és Kiss ügyvédi iroda jogásza volt.
Újabb ügyvéd, újabb iroda
A legfrissebb ügy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium háza táján bontakozott ki. A HVG értesülése szerint a hírközlési törvény módosításában megbízást kapott a Sarkadi és Társai Ügyvédi Iroda, Rácz Zsolt, az IHM közigazgatási államtitkárának egy korábbi munkahelye. A hírközlési törvény és végrehajtási rendeleteinek módosítására, valamint az ezt megalapozó tanulmányok elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárás győztese a KPMG tanácsadó cég lett, de a bruttó 431 millió forintos állami megbízáson tíz alvállalkozóval kell osztozkodnia – így kerülhetett képbe az államtitkár volt munkahelye.
A tárca sajtóirodája közleményben a cáfolta a hírt és alaptalannak nevezte azokat híresztelések, amelyek szerint az IHM Tellex projektjének egyik alvállalkozója a Sarkadi és Társai Ügyvédi Iroda. A közlemény szerint az ügyvédi iroda arról tájékozatta a minisztériumot, hogy „semmilyen vállalkozási, illetve megbízási szerződéssel nem rendelkezik sem a fővállalkozó KPMG-vel, sem az alvállalkozó Réczicza Ügyvédi Iroda White&Case LLP-vel.”
