Belföld

Nagy-Britannia még nem érett az euróra

A brit eurócsatlakozáshoz megszabott öt makrogazdasági feltétel közül legalább három nem teljesül - áll a Deloitte and Touche nemzetközi könyvvizsgáló és gazdaságelemző ház londoni irodájának hétfőn közzétett tanulmányában.

Hétfői londoni sajtóértesülés szerint Gordon Brown pénzügyminiszter a szerdán esedékes költségvetésben
utalásokat is fog tenni arra, hogy Nagy-Britannia “nagyon jól elvan” az euróövezeten kívül is. A Deloitte and Touche gazdasági tanácsadója, Roger Bootle által jegyzett tanulmány szerint Brownnak legalább a következő két évre ki kellene zárnia az euró nagy-britanniai meghonosításáról megígért népszavazás kiírását, mert a kormány szabta feltételek közül az euróövezeti pénzügypolitika nagy-britanniai hatásaira, a befektetési klímára és a gazdasági stabilitásra vonatkozók nem teljesültek eddig.


Az öt feltétel


Nagy-Britannia a legnagyobb európai uniós gazdaság, amely – még a konzervatív érában hozott döntéssel – önszántából kimaradt a jelenleg 12 tagú valutaunió alapító országai közül. A brit Munkáspárt, miután 1997-ben kiütötte a 18 évig országló, és az euró meghonosítását mereven elvető konzervatívokat a hatalomból, némi habozás után maga is meglehetősen bizonytalan programot hirdetett az euró kérdésében. Eszerint a Labour-kormány “elvben” elfogadja, sőt, Tony Blair miniszterelnök néhány korábbi megnyilatkozásának tanúsága
szerint egyenest szorgalmazza a valutauniós csatlakozást, de csak akkor, ha teljesül a megszabott öt alapfeltétel. Ezek: eléggé összhangban van-e a brit és az euróövezeti gazdasági ciklus ahhoz, hogy Nagy-Britannia hosszú távon együtt tudjon élni a valutauniós jegybanki kamatszinttel, problémák esetén
van-e elég válaszadási rugalmasság az euróövezeten belül, a
csatlakozás fellendíti-e a beruházásokat Nagy-Britanniában, jót
tenne-e a belépés a londoni Citynek mint Európa pénzügyi központjának, és használna-e a brit eurótagság a növekedés és a foglalkoztatás stabilitásának.


Eltérő szerkezet


A Deloitte and Touche külsős tanácsadója – akit a londoni
alsóház pénzügyi bizottsága és a brit The Sunday Telegraph konzervatív lap is foglalkoztat tanácsadóként, illetve szakíróként – azt állapította meg hétfőn közölt tanulmányában, hogy a brit és az euróövezeti gazdaság közötti “masszív szerkezeti különbségek” miatt a valutauniós kamatszint nagy-britanniai alkalmazása “súlyos kockázatokkal járna” a brit gazdaságra. Jóllehet az Angol Bank februárban – jelentős meglepetést okozva a Citynek – negyed százalékponttal 3,75 százalékra, 1955 óta nem látott mélységbe csökkentette irányadó kéthetes repókamatát, még ez is több mint egy teljes százalékponttal magasabb az euróövezeti irányadó rátánál, a kéthetes repótendereken alkalmazott igénybenyújtási kamatminimumnál, amely a március eleji negyed
százalékpontos csökkentés óta 2,50 százalék.
A Deloitte and Touche szakértőjének jelentése szerint a
befektetési és a stabilitási feltétel sem teljesül az euróövezeti
gazdaságok szerkezeti problémái és ciklikus gyengeségei miatt.


Egyelőre: Nem


A The Times hétfői értesülése szerint Brown pénzügyminiszter a szerdán esedékes új költségvetési előterjesztésben közvetve, de világosan utalni is fog arra, hogy egyelőre nem kívánja
Nagy-Britanniát az euróövezetben látni. Brown a lap szerint ki fogja emelni, hogy a kemény valutauniós stabilitási előírások szerinte a növekedést, valamint a beruházások ösztönzéséhez szükséges állami hitelfelvételeket akadályozzák.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik