Belföld

A mezőgazdaságban “évente bezár egy IBM-üzem”

admin

2003. 04. 07. 09:21

Az elmúlt négy évben összesen ötvenezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban - írja a Magyar Hírlap. Ez évente négy-öt IBM-üzem bezárásával azonos mennyiségű munkahely megszűnését jelenti.

Ráadásul nőtt a nettó agrárbérek lemaradása az országos átlagbérszinttől: 1998-ban 72, 2002-ben már az országos átlagnak csak 68,8 százalékát érte el az agrárium béreinek átlaga. A forintban mérhető elmaradás négy éve tízezer, tavaly már 19 ezer forintot tett ki.

Az év elején óriási felháborodást, bizonytalanságot okozott az IBM fehérvári üzemének a bezárása, pedig ott “csak” két-háromezer ember munkahelye szűnt meg. A mezőgazdaságban ezzel szemben az elmúlt négy évben évente 12-13 ezer munkahely szűnt meg, szépen, csendben, feltűnés és nagyobb kormányzati ellenintézkedések nélkül. Az érdekképviseletek szerint ma 50 ezerrel kevesebb munkahely van az ágazatban, mint 1998-ban.

– A statisztikákban csak 38 ezer szerepel, mivel ott a nyolcórás munkaidőre vetített foglalkoztatást veszik figyelembe, ám a mezőgazdaságban jellemző a törtmunkaidős idénymunka is. Ezért állíthatom, hogy ténylegesen ötvenezer ember munkahelyének megszűnésével számolhatunk – mondta a lapnak adott nyilatkozatában Bereczky András, az ágazati szakszervezetek szövetségének, a Medosznak minap újraválasztott főtitkára.

Mint elmondta: az elbocsátási hullám mellett négy év alatt romlott az ágazatból élők jövedelmi helyzete is. 1998-ban 72, 2002-ben 68,8 százalék volt az arány a mezőgazdasági bérek és az országos átlagkeresetek között. A forintban mérhető elmaradás négy éve tízezer, tavaly 19 ezer forintot tett ki. Az ágazaton nem segített a minimálbérek emelése sem, a cégek nem tudták igénybe venni az emelés miatti, a költségteher csökkentését célzó kompenzációs támogatásokat sem. A minimálbérnél többet keresők – az agrárfoglalkoztatottak 43–48 százaléka – reálbére a legjobb esetben is csak stagnált, többnyire csökkent. A minimálbér-emelés miatt ugyanis az ő bérük emelésére már nem jutott forrás a mezőgazdaságban.

Az elbocsátások oka a szakszervezetiek szerint egyrészt a modernizáció és a hatékonyság fokozása, nagyobb részben azonban az 1998 és 2002 közötti kormány agrárpolitikája, főleg a nagyobb üzemek – szövetkezetek, rt.-k, kft.-k – diszkriminatív kezelése volt.

Bereczky a lapnak elmondta, hogy a Medosz nem tart az EU-csatlakozástól. Az úgynevezett foglalkoztató mezőgazdaság – ahonnan a Medosz tagjai kikerülnek – felkészültebb, versenyképesebb nagyüzemekből áll. A csatlakozás vesztesei inkább az önellátás miatt földet művelők, állatot tartók közül kerülhetnek ki.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Mátyás király országa ez

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.