Belföld

Új hírközlési törvény – növekszik-e az internetpenetráció?

A készülő hírközlési törvénynek meghatározó feladata az internetpenetráció növelése. A lakosság hozzáállásán azonban aligha lehet törvénnyel változtatni.

A statisztikák tükrében a kiindulási helyzet nem túl rózsás. Míg Magyarországon a vezetékes telefonvonalak elterjedtsége az egész
Új hírközlési törvény – növekszik-e az internetpenetráció? 1

lakosságra vetítve 36 százalék, ugyanez az Európai Unióban 64 százalék – vázolta a távközlési helyzetet Pataki Dániel, az informatikai tárca hírközlésért felelős államtitkár-helyettese egy, a Tellex projekttel foglalkozó csütörtöki konferencián. (Figyelemre méltó, hogy a mobilpenetráció területén csekély a lemaradásunk: Magyarországon a lakosság 64 százaléka használ mobiltelefont, az Európai Unióban 70 százaléka.)


  A magyar helyzet

• Vezetékes penetrációban Magyarország a régió vezetője, de lemaradása jelentős a fejlett országokhoz képest.
• Mobil penetrációban már az uniós szinthez közelít.
• Internetpenetráció tekintetében mind az EU-, mind a kelet-közép-európai országokhoz képest jelentősen elmarad.


Honnan indulunk?



A vezetékes térhódításában mutatkozó markáns lemaradás az internet elterjedtségében is érzékelteti hatását. Míg 1999-ben a különbség csak 12 százalék volt, mára 26 százalékra nőtt: az internet hazai elterjedtsége alig haladja meg a 15 százalékot, az EU-országok átlaga viszont már 40 százalék felett van.

Elkeserítő, hogy bár a hazai vezetékes penetráció a kelet-európai országok hasonló adataival hozzávetőlegesen megegyezik – Csehországban 38, Lengyelországban 38, Észtországban 30, Szlovákiában 29 százalék -, 2002-ben az internet elterjedése a négy ország átlagától 10 százalékkal elmaradt.

 A FRIACO

A FRIACO – flat rate Internet access call origination – modell lényege, hogy a hívásindítás piacán a távközlési szolgáltató fix áron korlátlan idejű hozzáférést árul az internetszolgáltatónak. A kedvezményes áru korlátlan hozzáférés a modemes kapcsolat terjedését segíti elő. Előnye, hogy egyszerűbb, átláthatóbb konstrukciók jönnek létre, és korrekt elszámolást garantál az ISP és a telefontársaság között. Legfőbb hátrányaként a szélessávú internet fejlődésének akadályozását említik a szakértők. Nagy-Britanniában bevezetését arra az elvre alapozták, hogy az emberek otthonába be kell csempészni az internetet, ha az ország minél előbb a tudásalapú társadalmak élmezőnyébe akar kerülni. A FRIACO első lépésként elősegíti a dial-up kapcsolatok növekedését, a modemes internet általánossá válása pedig keresletet teremt a szélessávú kapcsolat kiépítésére.


A lakosság nem nyitott a világhálóra

Az infrastrukturális elmaradás mellett a lakosság hozzállása, attitűdje sem kedvez túlzottan a világháló gyors terjedésének. Egy, a helyettes államtitkár által ismertetett felmérés szerint arra a kérdésre, hogy „Miért nincs számítógépe?”, a megkérdezettek 55 százaléka azt válaszolta: nincs szüksége rá. A válaszadók 40 százaléka a PC-k drágaságával indokolt, 12 százaléka pedig azt állította, hogy nem érdekli a számítógép.


A tárca arra is kíváncsi volt, hogy a megkérdezettek miért nem használják az internetet. Meglepő, de csupán a válaszadók 12 százaléka mondta azt, hogy a magas árak rettentik el, 18 százalék paanszkodott arra, hogy nem tudja, hogyan kell használni, 32 százalék pedig a PC-hiánnyal indokolta. A válaszadók 42 százaléka úgy nyilatkozott, hogy őt nem érdekli az internet.


 Támogatnák a szélessávú elérést

Az új törvénynek nem lesz része, de a ciklus végéig várhatóan megmarad – szemben a dial-up megoldással, ami csak ez év végéig szól -, a tárca most készülő szélessávú internet támogatása – mondta el Pataki Dániel. A minisztérium olyan technológiasemleges támogatási rendszer kialakításán dolgozik, amely elsősorban a hozzáférés kiépítésében segítené a szolgáltatókat. A támogatásokért pályázni kell majd, és a kábeles internettől kezdve a mikrohullámú adatátvitelen keresztül az egyéb wireless megoldásokig nyitva áll a szolgáltatók előtt. A támogatási rendszert várhatóan egy hónap múlva hirdetik ki.


Az új szabályozás legfőbb feladatai

Természetesen az internetezők hozzállását, attitűdjét a készülő törvény nem képes megváltoztatni. Így tulajdonképpen csak a jéghegy csúcsával, két feladattal foglalkozik: az egyik a behívásos internethozzáférés, a másik a szélessávú nagykereskedelmi ajánlatok feltételeinek javítása.

Az első feladatra európai mintára olyan összekapcsolási modellt dolgoznak ki, amelyben megfelelően alacsony kezdeményezési díj mellett kereskedelmi megállapodás születhetne az internetszolgáltató és a telefontársaság közötti bevételmegosztásról. Ezenkívül az új törvénybe beépítenék a brit FRIACO modellt is: így egy olyan nagykereskedelmi rendszer jönne létre, amelyben az internetszolgáltató nagykereskedelmi áron vásárol távközlési szolgáltatást, és azt saját árain, internetszolgáltatással kibővítve értékesíti tovább a fogyasztónak.


Pataki helyettes államtitkár elmondása szerint a tárca célja, hogy az új törvény által élénkülő verseny tegye lehetővé a jelenlegi, támogatott internetköltségek változatlanságát. Azaz: a támogatás megszűnésével a szolgáltatók ne emeljék áraikat.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.