Belföld

Mi lesz Irak háború utáni sorsa?

admin

2003. 04. 02. 18:58

Iraknak a háború befejezése után még legalább öt évet kell majd várnia arra, hogy teljes egészében kiaknázhassa a hatalmas olajvagyona nyújtotta előnyöket, mert ennyi ideig tarthat a politikai helyzet stabilizálódása.

Addig azonban nem várhatók jelentősebb külföldi olajipari beruházások – áll az egyik vezető londoni kutató csoport csütörtökön kiadott átfogó jelentésében, amely ugyanakkor gazdasági érvekkel igyekszik cáfolni azokat a véleményeket, hogy a második öbölháború az iraki olajért folyna.

A Királyi Külügyi Intézet (RIIA) által felvázolt forgatókönyv szerint a háború utáni megszállás – amelynek ideje alatt a szövetségesek gyakorlatilag maguk kormányoznák Irakot – hat hónaptól két évig tarthat.

Ezután következne az úgynevezett ellenőrzött átadási szakasz, amely 3-5 évet vesz majd igénybe a londoni kutatók szerint. Ebben az időszakban az új iraki kormányzat mozgásterét még mindig nemzetközi korlátozások szűkítik majd; a nemzetközi közösség főleg az olajexportot fogja továbbra is ellenőrizni az ENSZ korábbi “olajat élelmiszerért” programjának módosított keretei között, biztosítandó, hogy a bevételek kizárólag civil célokat – adósságtörlesztés, humanitárius segélyek és gazdasági fejlesztés – szolgáljanak.

A harmadik szakaszban az új iraki kormányzatot a nemzetközi közösség törvényesnek ismeri majd el, ami megteremti a stabil beruházási klímát, és csak ekkor indulhatnak meg a közvetlen külföldi befektetések az iraki olajiparban. Ezután is azonban az iraki kitermelés valószínűleg az OPEC kvótarendszerében folyik majd, vagyis a külföldi cégek aligha kapnak lehetőséget a kvótán felüli kitermelésre. Ráadásul megkérdőjelezhető, hogy az új iraki rezsim tartaná magát a Huszein-éra által a szankciók szorításában a külföldi beruházóknak felajánlott nagyvonalú szerződési feltételekhez – áll a RIIA előrejelzésében.

Nem az iraki olajért folyik a háború?

A jelentés megkérdőjelezi azokat a vélekedéseket is, amelyek szerint a jelenlegi háború az iraki olaj feletti amerikai ellenőrzésért folyna. E logika alapján az Egyesült Államok az amerikai olajellátás 14 százalékát adó Venezuelában is beavatkozott volna az ottani sztrájkok leverése végett; Irak a háború előtt az amerikai olajimport 7 százalékát adta csak.

Az amerikai kormány a közfelfogással ellentétben egyébként sem könnyíti meg a hazai olajóriások életét, hiszen például az Irán és Líbia elleni szankciók tiltják az amerikai cégeket ezektől a piacoktól, amelyekhez az európai vállalatok könnyebben hozzáférnek – áll a RIIA csütörtökön Londonban kiadott elemzésében.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.