A TVK megszerzése után a magyar olajcég a Slovnaft bekebelezésével jelentős piaci lépést tett, a térség legnagyobb ilyen profilú társasága jött
így létre. Az akvizíciók sora a piaci információk szerint tovább folyttódik, bár a társaság és a befektetők figyelmének középpontjában egyelőre a legutóbbi felvásárlás végkifejlete áll. Nem mindegy ugyanis, mennyit kell fizetnie a vérmes piachódítási reményeket kergető hazai olajcégnek a Slovnaft közkézen forgó, maradék 30 százaléknyi pakettjéért.
Korábbi próbálkozások
A Mol regionális terjeszkedésének legfontosabb lépcsőjeként még 2000-ben szerzett 36 százalékos csomagot a Slovnaftban, az irányító részvénypakett kialakítása azonban tavaly őszig váratott magára. Közben a Mol sikertelenül pályázott Lengyelországban, a gdanski finomító privatizációját folyamatosan halogatták a lengyel illetékesek. Kudarccal végződött a cseh Unipetrol megszerzésére irányuló kísérlet is, és a jelek szerint Horvátországban is a húzás-halasztás jellemzi a privatizációs folyamatot. A horvát INA olajtársaság magánosítása már két évvel ezelőtt várható volt, ám a tendert csak tavaly írták ki a cégre. Elméletileg már kora tavasszal eredmény születhetett volna az ügyben, de a horvát kormányzat későbbi időpontra tolta a döntést. Sajtóértesülések szerint a Mol ajánlata tűnik a leggyengébbnek az INA 25 százalékos részesedésért folytatott küzdelemben.
A kérdés megértéséhez érdemes visszatekinteni az ügylet előzményeire. A Slovnaft-opció, melynek alapján a Mol északi szomszédunk nemzeti olajtársaságában a kontrolláláshoz szükséges 50 százalék plusz egy szavazatot szerezte volna meg, az idei első negyedévben járt le. A magyar társaság azonban ennél jóval nagyobb befolyásra tett szert: a meglévő 36,2 százalék mellé lehívta a Slovnaft 31,6 százalékát érintő opcióját. A két eladó, a Slovintegra, illetve a Slovbena 85 millió dollárnyi készpénz mellett Mol részvényeket kapott ellenértékként.
A Mol most újonnan kibocsátott részvényekkel is fizetett. Ennek eredményeként a két szlovák cég Mol-részesedése pillanatnyilag 9,99 százalékot tesz ki. Meglepő módon a magyar társaság azonban nem 67,8 százalékos, hanem 70 százalékot valamivel meghaladó Slovnaft-csomagról számolt be, mint később kiderült: a differencia tőzsdei vásárlás eredményeként adódott.
A Mol különben augusztustól késő őszig folytatott sajátrészvény-vásárlásokat a Budapesti Értéktőzsdén, azzal a nem titkolt céllal, hogy a piacon megszerzett mennyiséget majd a lehetséges terjeszkedés finanszírozására fordítja, főleg a horvát INA megvételére. Mellesleg ez az árfolyam-karbantartásra is megfelelő eszköznek mutatkozott: a Mol részvénye az átlagnál jobban viselte a szeptember-októberi tőzsdei mélyrepülést.
További terjeszkedés
A Mol regionális terjeszkedése a jelek szerint még nem zárult le. A közeljövőt illetően mindenképp az INA privatizációt kell kiemelni, ám a környező országokban is lehetséges újabb akvizíció. A román Petrom olajtársaság pár éve már meghiúsult privatizációján a legnagyobb európai, illetve orosz vetélytársakkal (így a BP-vel vagy a Lukoillal) kellene szembenéznie a Molnak, akár ellenséges fogadtatással szembesülve, mint ahogy az az OTP „szomszédolásánál” is jelentkezett. Elméletileg erre az évre tervezték a szerb Beopetrol magánosítását is, kérdés, hogy a felforrósodott politikai hangulat mennyivel tolja majd el a döntést.
A versenyhivatali jóváhagyás múlt pénteki kézhezvétele után az is nyilvánvalóvá vált, hogy a Molnak hamarosan újabb vételi ajánlatot kell tennie a fennmaradó, közel 30 százalékos, közkézen forgó Slovnaft-csomagra. Ez hétfőn meg is történt – a szlovák pénzpiaci felügyelet (ÚFT) tájékoztatása szerint.
Az ajánlati ár megállapítása ugyanakkor jelen esetben nem egyértelmű, az ÚFT alaposan korrigálhatja a Mol által megjelölt árat. Az ajánlati ár kiszámítása a legutóbbi hat hónap súlyozott tőzsdei átlagára alapján történik. A pozsonyi részvénypiacon pedig zajlottak az események márciusban: a Slovnaft árfolyama erős forgalom mellett drasztikusan emelkedett. Az előző hónapban jellemző 1000-1100 szlovák koronás (1 SK = 5,98 Ft) árfolyam 1400 koronáig száguldott. 
Ráadásul a „tetőzéskor” egy hatalmas, 200 000 darabos csomag is átkötésre került. Ez elvileg jelentősen emelhette a féléves átlagárat, mivel a Slovnaft kereskedésében addig pangás volt tapasztalható. A piaci információk szerint a Slovnaft közkézhányadának felét magáénak tudó pénzügyi csoport állt az árfolyammozgás mögött.
Hogy dönt a felügyelet?
A Mol közben jelezte a pozsonyi értékpapír-felügyeletnek, hogy a magyar cég álláspontja szerint tisztességtelen árfolyam-befolyásolás történt. Kérte emiatt az ominózus kötés törlését.
Eközben a másik oldal sem maradt tétlen: a Molhoz kerülő 31,6 százalékos részvénycsomag beszámítását szeretnék elérni az ajánlattételi árba. A Mol szélsőséges akár 50 százalékkal többet is fizethet az optimális árnál.
