Belföld

A Le Figaro szerint a CIA ismét melléfogott

Az Irak ellen indított hadjárat első tíz napja ugyanazt tanúsítja, amit a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások: a CIA ezúttal sem volt képes semmit előre látni , prognózisai rendre tévesnek bizonyultak - írja a Le Figaro hétvégi száma.

A párizsi konzervatív sajtó vezető lapjának washingtoni tudósítója szerint a Pentagon hibás tervezése nagyrészt az amerikai titkosszolgálat vakságának számlájára írható. A Bush-adminisztráció egyik névtelenül idézett illetékese úgy látja, a Pentagon az optimista CIA-elemzésekre támaszkodva alábecsülte az irakiak várható ellenállását, figyelmen kívül hagyta a lakosság hazafias érzelmeit, nem számolt a fedajjínok gerillaharcának lehetőségével, s eközben messze felülértékelte egy idegen katonai erő „felszabadító” akciójának vonzerejét. Ez pedig jelen esetben amerikai katonák életét teszi kockára.

A háborút megelőző hetekben a CIA ijesztő naivitása nyert bizonyítást: ennek egyik legmegdöbbentőbb példája az az ötlet volt, hogy az iraki hadsereg tábornokait és vezető tisztjeit e-maileken és mobiltelefonokra küldött SMS-ekben szólították fel dezertálásra, illetve megadásra – egy olyan országban, amelynek titkosrendőrsége minden kommunikációt lehallgat.

A XXI. századi „pszichológiai háború” gyakorlatilag visszaütött a kezdeményezőkre. Az amerikai hírszerzés készpénznek vette, és a Pentagonban meggyőzően érvelt a címzettek ígéretei és az üzenetek elsöprő mértékű pozitív fogadtatása mellett, amelyekben egyébként az iraki kémelhárítást tette meg nagyvonalú felajánlásait. Magyarán: az amerikai szolgálatok mindent elkövettek, hogy félrevezessék önmagukat.

A francia tudósító szerint az a kérdés, hogy George Tenet CIA-igazgató tájékoztatni kívánta főnökeit, vagy a tetszésüket akarta inkább elnyerni, illetve nem arról van-e szó, hogy a Fehér Ház csak azokat a jelentéseket vette komolyan, amelyeket hallani szeretett volna. A washingtoni kormányzat „héjáit” nyilvánvalóan elbűvölte a sikerforgatókönyv, amely Szaddám Huszein diktátor rendszerének gyors összeomlásával, az iraki katonák tömeges fegyverletételével, s egy igen korlátozott méretű bagdadi ellenállással kecsegtetett. Nem meglepő, hogy a háború első óráiban Dick Cheney alelnök és Donald Rumsfeld, a Pentagon főnöke propagálták a leghangosabban rózsaszínű ábrándjaikat.

Az első tíz nap után a Fehér Ház nyilatkozataiban rendületlenül ragaszkodik ahhoz, hogy a stratégia változatlan: a háború első számú célpontja az iraki főváros. Ezt látszik igazolni a Bagdad elleni légitámadások intenzitásának megduplázódása. A probléma csak az, hogy a túlnyomó légifölény nem elég egy ország elfoglalásához. Amerikai katonák keserű tréfálkozása szerint „még soha senki nem adta meg magát egy repülőgépnek”.

Az amerikai hadvezetés dilemmája most, miután Rumsfeld villámháborús terve befulladt az, hogy továbbra is Bagdad ostromának kell-e prioritást biztosítani, összhangban az eredeti stratégiával, vagy előbb a déli városokat, Bászrát, Naszirijját, Nedzsefet ésszerűbb-e „felszabadítani”, amelyek fájdalmas tályogként irritálják az amerikai haderőket – írja a Le Figaro tudósítója.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.