A befolyásos brit gazdaságpolitikai magazin, a Euromoney által készített elemzésében az amerikai Yale egyetem kutatócsoportja több forgatókönyvet vázolt fel. A rövid és kedvező kimenetelű háborút feltételező változat szerint ebben az esetben a hadműveletek közvetlen költségei 50 milliárd dollár tesznek ki. A megszállás és a békefenntartás 75 milliárd, az újjáépítés 30 milliárd, a humanitárius segítség 1 milliárd dollárba kerülhet.
A gyors és kedvező eredményű háború miatt gyorsan zuhanó olajár ugyanakkor 40 milliárd dollárral, a további kedvező makrogazdasági hatások összessége még 17 milliárd dollárral csökkentheti az amerikai gazdaságra rakódó terheket – ez adja ki a legkedvezőbb esetre számolt 99 milliárd dolláros összköltséget.
A legrosszabb, hosszú háborúval és nehezen kezelhető következményekkel számoló változat szerint a közvetlen hadműveleti költség 140 milliárd dollárba, a megszállás és a békefenntartás 500 milliárdba, az újjáépítés 105 milliárdba, a humanitárius segítség 10 milliárd dollárba kerülhet. Az egekbe szökő olajárak 778 milliárd dollárral, a járulékos makrohatások 391 milliárd dollárral növelnék az amerikai gazdaság terheit. Ez együtt 1,924 billió dolláros – az éves amerikai hazai össztermék értékének csaknem 20 százalékát kitevő – hosszú távú összköltséget jelentene.
A kutatók szerint főleg a háború utáni rendezés bizonyulhat nehéznek. Az elemzés szerint nehezen elképzelhető, hogy a sikeres békefenntartást meg lehet oldani öt évnél rövidebb katonai megszállással, de ez könnyen eltarthat húsz évig is.
A Euromoney által megszóltatott londoni elemzők szerint az amerikai gazdaság makrohelyzete most jelentősen rosszabb, mint az első öbölháborúban volt. A folyómérleg hiánya a GDP-érték 5 százalékához közelít az 1990-es 2 százalék helyett. A dollár az előző öbölháború idején viszonylag stabil időszak közepén járt, és jóllehet a konfliktus kitörése után gyengült valamit, később visszaerősödött. Most azonban az amerikai valuta meredek értékvesztéses időszak közepén jár; az elmúlt tizenkét hónapban 13 százalékot vesztett külső értékéből, és ez a folyamat a legutóbbi hetekben csak gyorsult – áll a Euromoney elemzésében.
A UBS Warburg elemzője a lapnak azt mondta: a megnövekedett védelmi kiadások nem egyedül okozzák ugyan az amerikai költségvetési helyzet romlását, de – jóllehet a következő két évre 3-4 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányról szóló előrejelzés van érvényben – könnyen elképzelhető olyan mélységű deficit, mint amilyenbe Ronald Reagan süllyesztette az amerikai költségvetést. Reagan több államadósságot halmozott fel, mint előtte az összes elnök George Washingtontól Jimmy Carterig – emlékeztetett az elemző.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
