A hadműveletek megindulása után inkább az optimista vélemények kerültek túlsúlyba, miáltal felszabadultan száguldottak a részvényárak a világ tőzsdéin, és az amerikai dollár is erősödni kezdett. A készletek bőségébe, az ellátás zavartalanságába vetett hitet tanúsította az olaj árának süllyedése is. (A brent típusú olaj ára 25 dollár alá bukott, ami a tavaly novemberi mélyponthoz közelít.)
Az elkövetkező napokban minden bizonnyal a háborús hírek fogják uralni a tőzsdetudósításokat, de más lényeges esemény is befolyásolhatja a piacok alakulását. A leglényegesebb momentumok a lakossági hangulatfelmérések lesznek: kedden az amerikai Conference Board, illetve francia megfelelője, pénteken a Michigan Egyetem teszi közzé aktuális fogyasztói bizalmi indexeit, míg a német üzleti klíma alakulásáról szerdán közöl képet az IFO gazdaságkutató intézet.
Rég nem látott emelkedés
A múlt héten a Dow Jones mutatót mintha húzták volna felfelé. A blue chip index folyamatosan emelkedett, így több mint nyolc százalékot ugrott egy hét alatt. Ilyesmire két évtizede nem volt példa a Wall Streeten. A kezdőlökést az amerikai elnök hétfői ultimátuma adta meg, a két nappal később beinduló légicsapások, majd a szárazföldi műveletek megkezdése további reményt ébresztett a befektetőkben, hogy egy gyorsan lecsengő háborúval lesz dolguk.
A fegyverarzenál demonstrációja mellett ezúttal a fundamentumok terén is pozitív hírekkel szolgáltak az Egyesült Államokban. A Federal Reserve ugyan a várakozásoknak megfelelően nem csökkentette irányadó kamatszintjét, ám a héten megjelent makromutatók a piaci becslések körül alakultak. Egyedül az infláció gyorsulása adhatott volna okot némi pesszimizmusra, ám az energiahordozók és élelmiszerárak szűrésével készített magindex kedvező értéke ellensúlyozta az adatot.
Messze az elemzői konszenzus feletti eredményekkel léptek a nyilvánosság elé a legnagyobb amerikai befektetési társaságok, a Morgan Stanley, a Lehman Brothers, a Goldman Sachs, valamint a rekordprofitról beszámoló Bear Sterns. A Nasdaq valamivel visszafogottabban szerepelt, főként az Oracle bejelentése nyomán. A társaság nyilatkozata szerint ugyanis az iraki háború negatív hatással lesz a cég árbevételére.
Európában az indexek természetesen követték a tengerentúli példát, a kontinens nyugati felén ugyancsak „elszálltak” a börzemutatók. A német DAX vezette a heti toplistát, közel tizenhárom százalékos ugrással. A frankfurti piac blue chip indexének minden tagja drágult, az optimizmust tökéletesen jellemzi, hogy hat részvény piacán mutatkozott 20 százalék feletti kiugrás. A fellendülést a Bayer is fűtötte, miután Texasban első fokon a cégre nézve kedvező ítélet született koleszterin-gyógyszerének perében.
Pénz- és állampapírpiac
A részvénypiacoknál kevésbé voltak bizakodóak az állampapírba fektetők, így erőteljes hozamemelkedésnek lehettünk tanúi. A hét egyetlen diszkont kincstárjegy aukciója kétszeres túljegyzés mellett zajlott. A három hónapos papírból a tervezettnek megfelelően 25 milliárd forintnyit bocsátottak ki, 32 bázisponttal 6,34 százalékra emelkedő átlaghozam mellett.
Az ÁKK két kötvényaukciót is rendezett, az ötéves papírból 40, a tízéves kötvényből 35 milliárd forintnyit hirdettek meg. A kibocsátások közel kétszeres túljegyzés mellett zajlottak, az allokált mennyiség 50, illetve 45 milliárd forintra növekedett. A kötvényaukciókon is hozamemelkedés mutatkozott, az ötéves papír átlaghozama (6,75 százalék) 20, a tízévesé (6,6 százalék) 17 bázisponttal került feljebb az előző aukciókhoz mérten.
A másodlagos piacon erőteljes hozamemelkedés volt tapasztalható minden lejáraton. A referenciahozamok 15-30 bázispontot ugrottak.
A DWIX index 9 bázisponttal 6,23 százalékra emelkedett.
A dollár jelentősen erősödött a héten a forinttal szemben (is), pénteken 234 forintot ért az amerikai fizetőeszköz, ami 3 százalékkal volt magasabb előző heti értékénél. Az euróval szemben kisebb mozgást produkált a forint, a megelőző pénteki 11,2 százalékot követően 10,8 százalékon zárta a hetet.
Térségünkben némi visszafogottság volt tapasztalható. Lengyelországban a belpolitikai események (a befektetők a kisebbségi kormányzás összeomlásától tartanak, illetve nem vet jó fényt a lengyel piacra a jegybank ellen kiújult támadások sora sem) nyomják rá a bélyegüket a tőzsde hangulatára, Oroszországban pedig az olajrészvények zuhanása húzta lefelé a börzét. Legjobban a BUX igazodott a nemzetközi klímához: az index (7583,5) több mint négy százalékkal javult, néhol magas, nyolcmilliárd forint feletti forgalom mellett.
A magyar piacon a legnagyobb emelkedők listáját ezúttal blue chipek vezették, amire rég nem volt példa. Az olaj árfolyamának csökkenése egyértelműen a Molnak kedvezett. A társaság részvénye hat százalékot ugrott, csakúgy, mint a biztos menedéknek tekintett (és az utóbbi időben elég alacsony szinten forgó) Matáv. A Richter közel öt százalékot ugrott, a három nagy súlyú papír közé csak az alacsony közkézhányada nyomán jelentősebb mértékben dráguló Borsodchem furakodott be.
Újabb kérdőjelek
Újabb érdekes fordulatot vett a Pannonplast története. Miután a társaság menedzsmentje közölte, hogy ellenséges felvásárlási kísérletnek minősíti a Britton napokkal korábban történt megjelenését a nagytulajdonosok között, újabb részvényes érkezett a Pevdi Divat Kft. személyében. A szintén tíz százalékot meghaladó csomag érdekes fejleményekkel szolgálhat az április 30-ára összehívott Pannonplast közgyűlésen.
Pénteken csendben lezajlott a tisztújítás a Zalakerámiánál. Az Arago távozása után a részvényhányadát megvásárló I.G.P.I., valamint az ÁÉB saját embereivel töltötte fel az igazgatóságot a cég rendkívüli közgyűlésén. Egyelőre kérdéses, hogy lesz-e felvásárlási ajánlattétel. A kisbefektetők mindenesetre ezt feltételezik, így a részvény a piaci átlagnak megfelelő emelkedéssel zárta a hetet.
A hét veszteseinek listáját a hullámlovas Humet vezette. Hétszázalékos esésével megelőzte a Danubiust is, amely az amerikai-brit támadás hatására a szokottnál erősebb forgalom mellett négy százalékkal gyengült. 
