Belföld

Ecostat: 10-12 év alatt zárkózhatunk fel

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz nem jelent gyors változást a társadalomban és a gazdaságban, ám hosszú távon kedvező hatással lesz az ország fejlődésére - állítják az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet kutatói. Az intézet legfrissebb prognózisában közölt összeállítás szerint a magyar gazdaság 10-12 év alatt zárkózhat fel az EU átlagához.

Emlékeztetnek arra, hogy Magyarország az első három évben akár többmilliárd euróval is több forráshoz juthat, mint amennyit befizet a közös kasszába. Hozzáteszik azonban, hogy a befizetések azonnali pénzáramlást jelentenek, míg az 5,1 milliárd eurós kötelezettségvállalás a magyarországi támogatások folyósítására nem jelenti egyben a tényleges kifizetést is.

Ezért a kutatók már a belépés előtt kellően megalapozott programok kidolgozását sürgeti. Pozitív kezdeményezésnek tartják az Európa Tervet, a “Smart Hungary” és a GKM többi pályázatát, amelyek belföldi vállalkozások erősítését szolgálják. Számítások szerint a felzárkózást segítő uniós támogatások 1-2 százalékkal gyorsítják a gazdaság fejlődését.

A munkaerőpiacra gyakorolt hatások ismertetésekor a kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy egyes szakmában az uniós fizetések egy-egy szakterületen akár 6-10-szeresére is rúgnak az itthoni béreknek. – Vannak olyan területek, például az egészségügy és a számítástechnika, ahol a fejlett államokban a képzett munkaerőre nagy szükség van – teszik hozzá.

Ennek ellenére az Ecostat nem számít jelentősebb
munkaerőáramlásra az unió jelenlegi és a bővítéssel belépő új tagállamai között. Indoklásként megemlítik, hogy az unió jelenlegi tagállamai között sem jelentős a polgárok mobilitása, és a hazai közvéleménykutatások szerint a magyar munkaerő elvándorlási hajlama is alacsony.

A mintegy 380 millió lakosú EU-ban 5-6 millióra tehető azoknak a száma, akik nem az állampolgárságuk szerinti tagállamban élnek. A munkavállalókat számba véve a 200 milliós munkaerőpiacon csupán 3-4 millió munkavállaló dolgozik más tagállamban.

Az árszínvonal várható kiegyenlítésével összefüggésben a kutatók elismerik, hogy a belépés után az árszínvonal-különbség fokozatosan csökken. Hozzáteszik azonban, hogy a legutóbb felvett országoknál a kiegyenlítés több mint egy évtizedet igényelt, és az árszintek ezekben a tagállamokban az uniós átlagnak még mindig csak 70-80 százalékát teszik ki.

Az Ecostat szerint hasonló folyamat várható Magyarországon is, az egyes termékcsoportok átlagárainak jelentős differenciálódása mellett. A dráguló termékek közé sorolja a kutatóintézet az élelmiszerek egy részét és a szolgáltatásokat, míg a csatlakozást követően olcsóbbá válhat a műszaki cikkek és ruházati termékek egy része.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik