Az Európai Bizottság megbízására készített dokumentum szerint a szigorú “zöldkövetelmények” teljesítéséből eredő haszon és a fejlesztésekre igényelhető támogatás mindenképpen fedezi a költségeket. De az is igaz, hogy az eredményeket nem könnyű egyértelműen kimutatni.
Amennyiben Magyarország az EU-csatlakozást követő hat éven belül megvalósítja a legnagyobb ráfordításokat igénylő beruházásokat, teljesíti a levegőtisztasági, vízminőség-védelmi és a hulladékgazdálkodási követelményeket, akkor az azt követő tíz évben legalább 2445 milliárd forint haszonra számíthat. Hasonló időszakot vizsgálva további 380 milliárd forint hasznot eredményezhet, amennyiben az országban begyűjtött hulladékokat a regionális lerakók teljes mértékben újra tudják hasznosítani – olvasható a brüsszeli tanulmányban.
A dokumentumból kiderül, hogy a környezetvédelmi feladatok elvégzéséből adódó összes haszon mértéke 2010-től évente eléri legalább a bruttó hazai össztermék 2 százalékát, de kedvező esetben akár a GDP 15,6 százalékát is. Ezek az arányok a tavalyi gazdasági mutatókkal számolva minimum 330 milliárd forintnyi, maximum 2670 milliárd forintnyi közvetett hasznot jelenthetnek.
A környezet- és természetvédelmi haszon egyrészt közvetlenül, másrészt pedig más ágazati tevékenységekkel összefüggésben jelentkezik majd.
Az Ecotec a tanulmányban a környezetvédelmi feladatok kapcsán számos nem számszerűsíthető előnyt említ meg. Az egészségügyi hasznok között a légúti betegségek és az idő előtti halálozási esetek számának visszaesésével, a rák- és a születési rendellenesség-gyakoriság csökkenésével, a fertőzéses emésztőrendszeri megbetegedések számának mérséklődésével lehet számolni, de a kevesebb lég-, víz- és zajterhelés, a megtakarított egészségügyi kiadások is a környezetvédelem aktívumához sorolhatók.
