A háború megindulásának hírére jelentős mértékben veszítettek értékükből a világ olajtársaságainak (például a brit-holland Royal Dutch vagy a francia Total Fina Elf) részvényei. A Mol árfolyama viszont szinte töretlenül emelkedik hétfő óta.
Az iraki elnöknek adott Bush-ultimátum életbe lépésétől kezdve esik a kőolaj világpiaci ára. A folyamatot pedig nemhogy megállította volna a hadműveletek csütörtök hajnali tényleges megkezdődése, hanem éppen felerősítette.
Hol van az egyensúlyi ár?
Nem váltak valóra azok a várakozások, melyek szerint a háború kitörésének pillanatában még magasabbra szökhet a kőolaj ára. A 4-6 százalékos mértékűre becsült megugrás helyett éppenhogy jelentős áresés következett be: a 35 dollárhoz közeli szintről 26-27 dollárra esett vissza a Brent kőolaj hordónkénti jegyzése. Hogy ez az elemzők által is hosszú távon várt konszolidáció és stabilizáció kezdetét jelenti-e vagy csak átmenetei visszacsúszás, azt ma még nem lehet tudni. Mindez a háború kimenetelének a függvénye. Mindenesetre abban egyetértenek a piaci szakértők, hogy a konfliktus rendeződésével legalább 24-25 dollárra kell, hogy csökkenjen az olaj ára, de egyesek szerint a 20 dolláros ár sem alacsony egy nyugalmas piacon.
A Mol fordítva reagál a brent olaj árváltozásaira, mint általában az olajipari társaságok: a drágulást negatívan, az árcsökkenést pozitívan értékeli. Ennek egyszerűen az a magyarázata, hogy nem kitermelő vállalatként, hanem feldolgozó- és finomítóként tevékenykedik, készletei döntő hányadát a nemzetközi (orosz) piacokról importálja.
Az olajár drasztikus csökkenése tehát kifejezetten kedvező a Mol számára. Különösen azután, hogy az elmúlt hónapokban a tavalyi 25 dolláros átlagárnál 30-40 százalékkal drágábban (32-35 dolláron) állt a kőolaj hordónkénti jegyzése. A Mol importigényeit ellátó Ural típusú kőolajat ugyan jellemzően 1-1,5 dollárral olcsóbban lehet beszerezni, de a rendkívüli piaci helyzet még így is komoly többletkiadásokat jelentett a társaság számára.
A Budapesti Értéktőzsde egyik legnépszerűbb kibocsátójának első negyedéves eredményadatain meg is látszik majd a január óta tartó árrobbanás, ami a kőolaj mellett a földgáz piacát még súlyosabban érintette. Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. elemzője szerint a gázüzletágon nem kevesebb, mint 20-30 milliárd forint veszteséget könyvelhet el a cég az év első három hónapjában (a 2002. negyedik negyedévi negatívum üzemi szinten 1,4 milliárd, az év egészét tekintve pedig 0,6 milliárd forint volt).
Érdemes részvényt venni
Az éves becslések mindazonáltal nem ennyire borúlátóak, mivel az elemzők az olaj- és gázárak normalizálódására számítanak belátható időn belül. A Raiffeisennél például 27 dolláros hordónkénti olajátlagárral és 225,8 forint-dollár árfolyammal kalkulálnak az év egészére. Ezt alapul véve (a Slovnaft eredménye nélkül) 70-80 milliárd forintos üzleti és 40-50 milliárd forintos nettó eredményt tartanak reálisnak 2003 végére. (Összehasonlításképpen: 2002-ben 57,8, illetve 66,3 milliárd forint volt a két adat.)
Importőr cég lévén, a forint dollárral szembeni erősödése szintén nagy szerepet játszik a profit alakulásában (az alacsonyabb beszerzési költségeknek köszönhetően), de Sarkadi Szabó szerint ebben az évben már lényegesen kisebb lesz ennek a tényezőnek a hatása. Tavaly például akár 30-40 százalékkal is módosíthatta az eredményt a hazai valuta drasztikus erősödése, idén már csak 2-5 százalékos „eltérítés” tűnik reálisnak.
Háborús bizonytalanságok ide vagy oda, a Mol változatlanul az elemzőcégek egyik kedvence. Az 5100 forint körüli áron mozgó papír valós értéke (fair value) – Zékány András, az ING Értékpapír Rt. elemzője szerint – 6910 forint, a Raiffeisien 12 hónapos időtávra adott célárfolyama kicsivel még magasabb: 7000 forint. Arra nézve persze semmilyen garancia nincsen, hogy az említett árszintet egy éven belül el is éri a Mol-részvény, de az elemzők szerint ez a 35-40 százalékos növekmény „benne van” a papírban. Többségük tehát pillanatnyilag vételi ajánlást fogalmaz meg a befektetőknek.
Akár hetente kétszer is
A piaci viszonyok és az árak gyors változására a Mol is gyorsan kíván reagálni – mondta el Geszti László, a társaság üzemanyag-értékesítési igazgatója –, és ha úgy adódik (2 forintot közelítő árváltozás esetén) akár hetente kétszer is módosítják a benzin, illetve a gázolaj nagykereskedelmi árát. Örvendetes, hogy az utóbbi napok áresésével már korrigálták az üzemanyag árát: péntektől 6 forinttal lett olcsóbb a 95-ös benzin és 4 forinttal a dízel gázolaj.
Az olaj árának alakulása mégsem lefutott kérdés. A gyors amerikai sikerekben reménykedő befektetők a tőzsdék élénkülését, a dollár erősödését és az olajár csökkenését idézték elő, de fordulat bármikor bekövetkezhet. Beigazolódhatnak a villámháborús várakozások, és ezáltal felerősödhetnek az említett folyamatok, vagy éppenséggel elhúzódhat az iraki válság, és minden az ellenkező irányba lódulhat meg.
A fundamentális tényezők ugyanakkor az olajár további mérséklődésének irányába hatnak: a 2002-ben folyamatosan apadó, s mára már a 2001. év eleji szintnél is alacsonyabb kőolajkészletek, ha lassan is, de kezdenek feltöltődni. Az orosz piac stabilan termel, az OPEC tudja fokozni a termelést, és a venezuelai válság is megoldódni látszik: az Egyesült Államokba irányuló export újra beindult. Ellátási nehézségekre ezért sem globális szinten, sem a magyar piacon nem kell számítani – ebben megegyeznek a FigyelőNet által megkérdezett szakemberek.
