A magyar gazdaság 2002 I. negyedévében érte el a dekonjunktúra mélypontját, azóta némi élénkülés tapasztalható, amit az egyensúly romlása kísér. 2003 elején azonban még ez a szerény élénkülés is eltűnni látszik, s a nemzetközi körülmények nem könnyítik meg a makrogazdasági pálya kiigazítását. Az iraki háborús feszültség következtében tovább fokozódott a világpolitikai és világgazdasági bizonytalanság. A konfliktus gyors megoldódása esetén a II. félévben megkezdődhet az érzékelhető világgazdasági és hazai élénkülés. A növekedési lehetőségek kihasználását megnehezíti a vállalkozások megromlott versenyképessége.
A beruházások ösztönözték a növekedést
A gazdasági növekedés üteme 2002. I. félévében 3%, a II. félévben 3,6%, az év egészében 3,3% volt, tovább lassult 2001-hez képest, de nemzetközi összehasonlításban magasnak számít. A növekedés főleg az állami és a lakossági (lakás-) beruházások, valamint a fogyasztás 8%-os bővülésének eredménye. Az export és az üzleti beruházások szerepe visszaszorult. A kivitel ugyan 6%-kal nőtt (ami az európai dekonjunktúrához mérten szép teljesítmény), de messze elmarad a korábbi 20%-os ütemektől. Az üzleti beruházások jóval kisebbek voltak a 2001. évinél.
Lassú világgazdasági konszolidáció várható
Jelentősebb világgazdasági konjunktúra-javulás 2003-ban nem remélhető. A világpolitikai bizonytalanság szerepet játszik a magas világpiaci kőolajárakban, az üzleti szféra jelentős beruházási döntéseinek halogatásában, a tőzsdeindexek esésében és az arany árának emelkedésében. A GKI Gazdaságkutató Rt. azt feltételezi, hogy az iraki konfliktus vagy háború nélkül, vagy térben és időben korlátozott akcióval elmozdul a megoldás irányába. Feltételezzük azt is, hogy a NATO és az EU rendezi sorait, túljut a súlyos véleménykülönbségek okozta feszültségeken. Ez esetben a világgazdaságban lassú konszolidáció várható, ami már 2003 második felében éreztetheti hatását a reálfolyamatokban. Így a fejlett országok növekedési üteme a 2002. évi 1,5%-ról 2003-ban 2% fölé gyorsul. A GKI Rt. 2003-ra éves átlagban 27 dolláros hordónkénti olajárat vár, ami magasabb a tavalyi 25 dollárnál, de a jelenlegi 32 dollárhoz képest az ár gyors esését feltételezi a világpolitikai feszültség enyhülését követően. (A dollár gyengülése miatt egy ilyen kőolajár hazai inflációs hatása nem számottevő.)
Egyre pesszimistábbak a hazai szereplők
A hazai gazdasági szereplők várakozásai egyre pesszimistábbak. A GKI Rt. által az EU módszertana alapján havonta végzett felmérés szerint az üzleti szféra várakozásai 2002-ben jellemzően stagnáltak, majd ezt 2003 elején markáns romlás követte. A lakossági várakozások a nyár vége óta lassan, majd 2003 elejétől erőteljesen romlanak. A lakosság leginkább saját pénzügyi helyzetének romlásától és a munkanélküliségtől tart, illetve pesszimista az ország várható helyzetével kapcsolatban. A GKI Rt. 2003. tavaszi részletes vállalkozói felmérésének válaszadói idén a bruttó termelés 4-5%-os bővülésével számolnak. Beruházási terveiket a 2002. őszi felméréshez képest jelentősen visszafogták. A magyar gazdaság egészének várható helyzetével kapcsolatban is érezhetően nőtt a bizonytalanság, a borúlátó cégek aránya határozottan meghaladta a derűlátóakét.
Idén a lassulás valószínű
Idén éves átlagban a magyar gazdaság meg tudja tartani a tavaly II. félévi 3,6%-os növekedési ütemet, de az év elején némi lassulás valószínű. A belső gazdasági egyensúly javítása megkezdődik, de a béremelések áthúzódó hatása, és a számtalan újabb ígéret miatt a korrekció 2003-ban még csak mérsékelt eredményeket hoz. Az üzleti szféra versenyképessége a két éven át tartó nagy romlás után nem csökken tovább. A termelés növekedési üteme kizárólag az iparban és a mezőgazdaságban gyorsul. A foglalkoztatás stagnál, a munkanélküliségi ráta kissé tovább emelkedik, 6,2% körül lesz.
Az export bővülése nyújthat reményt
A GKI Rt. azzal számol, hogy a magyar termékek iránti külső kereslet valamelyest javul, az export euróban mintegy 10%-kal bővül. Ezt elősegíti, hogy az üzleti szférában a fajlagos bérköltség alapján számított nemzetközi versenyképesség 2003-ban már érdemben nem romlik tovább. A behozatal – a belföldi összkereslet továbbra is igen dinamikus bővülése és ezen belül az importgép-beruházások élénkülése miatt – az exportnál erőteljesebben gyorsul, így az áruforgalmi mérleg deficitje 4,2 milliárd euró körülire emelkedik (ebben szerepe van a kb. 1%-os cserearány-romlásnak is). A folyó fizetési mérleg romlása az áruforgaloméhoz hasonló lesz, a deficit kb. 3,6 milliárd eurót tesz ki, ami megközelíti a GDP 5%-át.
