A csatlakozást követően a vámrendszer szerepe – a gazdaságra gyakorolt hatását tekintve – háttérbe szorul – állítja Beszteri Sára, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. Magyarország külkereskedelmének döntő hányada a belső piac részévé válik, a magyar exportnak csak mintegy 15 százaléka, az importnak kevesebb mint 30 százaléka tartozik majd a közös vámrendszer hatálya alá. Mivel a vámügyek terén a harmonizáció itthon szinte teljes körűen megvalósult, a gazdálkodóknak nem okoz majd gondot az unió vámkódexének alkalmazása – állítja a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője.
Ami marad
A vámokat illetően ugyan nincs a tagállamoknak autonóm mozgásterük, néhány szabályozási témát mégis tagállami szinten hagyott az EU. A vámbiztosítékok szintje például az adott ország pénzügyi fegyelméhez igazodik.
A csatlakozás után 5500 termék vámtétele csökken, 1600-é növekszik, a többi változatlan marad – a vámszintek nem változnak jelentős mértékben. A magyar importra az EU külső vámjával számított átlagvámszint 1,53 százalék, az agrártermékekre pedig 2,0 százalék lesz.
Az unióban a legnagyobb vámvédelmet a vegyi anyagok és a feldolgozott termékek élvezik, ezek átlagos vámszintje 4,0-4,5 százalék. A Magyarország szempontjából jelentős nyersanyagok átlagos vámszintje nem éri majd el az 1,0 százalékot.
Vám helyett forgalmi adó
A tagállamközi forgalom vám- és vámeljárásmentessé válik. Megvalósul az áruk valódi szabad áramlása, de az ellenőrzés alapjának megteremtése érdekében a forgalmi típusú adóztatásra statisztikai nyilvántartást vezettek be. Az Intrastat rendszer arra szolgál, hogy az unió ellenőrizhesse az áfa-alapú befizetéseket, követni tudja a tagállamok közötti áruforgalmat és a fogyasztás helyén történő adózást. Az Intrastat dokumentumok Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatalhoz kerülnek. A KSH és az APEH megállapodása alapján kontrollálják az adatokat.
Az uniós csatlakozást követően megváltozik az importáruk vámkezelése. Ha például egy harmadik országból származó importáru vámkezelését az északi-tengeri kikötőben végzik, a vám kiszabása után a termék közösségi áruvá válik. Ezt követően továbbítják a fogyasztás országába, ahol a forgalmi adót kell megfizetni.
Az árut az úgynevezett Intrastat dokumentum kíséri a felhasználás helyére, így statisztikailag azonnal nyilvántartásba kerül. Ez a dokumentum egyben a bevallandó áfa statisztikai kontrolladata is, hiszen az áfát ilyen esetben önbevallással fizeti be a gazdálkodó, nem pedig a vámteher részeként. (A Magyarországra érkező importárukra eddig a vámhatóság a vámteher részeként szabta ki az importáfát, a fogyasztási és a jövedéki adót.)
Ettől elválik az áfa-bevallás, de ebben az esetben is van összesítő jelentési kötelezettség. A vámeljárásnál kivetett áfát eddig azonnal be kellett fizetni, csak később lehetett visszaigényelni az APEH-től. Az önbevallásos rendszer esetében nem kell befizetni az adót, ha a befizetendő adó és a visszaigényelhető összeg értéke megegyezik.
Jövedéki termékek
A jövedéki termékek mozgásának eljárási szabálya gyakorlatilag megegyezik a vámeljárással. A vámeljárásnál vámokmány kíséri az árut, a jövedéki termékek kereskedelmében pedig úgynevezett termékkísérő okmány.
A csatlakozás után a tagállamok között adózottan vagy adózatlanul lehet jövedéki árut eladni. Adózott értékesítés esetében ahhoz, hogy az eladó vissza tudja igényelni az adót, érkeztetni kell az árut, be kell fizetni a jövedéki adót, és ezeket jelenteni kell az eladónak. Az majd e dokumentumok alapján tudja visszaigényelni az országában megfizetett jövedéki adót. A folyamat lebonyolítására adóképviselői rendszert hoztak létre.
Ha a gazdálkodók adózatlanul értékesítik a jövedéki árut, biztosítékot kell nyújtaniuk a szállítás idejére. Ezt a termék megérkezésekor lehet felszabadítani.
