Eddig azt hittük, génjeink és a gyorsétkezés kultúrája felelős mindezért, ám bebizonyosodott, hogy egy hormon lehet az oka. A ghrelin hormon az éhségért felelős szervezetünkben. A gyomorban képződik és üzenetet küld az agyba, hogy ideje lenne enni. A ghrelin nem felelős az elhízásért, de a tudósok úgy vélik, hogy termelődésének szabályozása segíthet ideális testsúly elérésében és megtartásában. A kutatók a hormon ellentétesen működő társa, a pyy után is “nyomoznak”, amely a jóllakottság érzését keltik az agyban.
És mi történne, ha olyan drogok állnának rendelkezésünkre, melyek kikapcsolnák ghrelin termelődésünket, vagy felpörgetnék pyy háztartásunkat? Amerika szerte kutatók csoportjai dolgoznak, hogy megtalálják a megoldást.
Többek közt egy St. Louisi kórházban folyik a megfigyelés az emberi éhséggel kapcsolatosan. Az elhízás elleni, egymilliárd dolláros kutatási terv első résztvevői az egerek. A kutatók arra próbálnak fényt deríteni, hogy miért okoz az egereknél falánkságot a ghrelin hormon. Ha ugyanis a jóllakott rágcsálóba ezt beinjekciózzák, akkor agresszívvá válik és jóllakottsága ellenére is enni akar. A tudósok úgy vélik, ugyanez a hatás érhető el emberek esetén is. Erre Jim Rudolph esete világított rá, aki több mint 230 kilót nyomott, mielőtt átesett volna egy komoly műtéten, melynek során eltávolították gyomrának egy részét. Az orvosi beavatkozás után Rudolph 100 kilót fogyott és azóta megszabadult az éhségérzet gyakori, kínos jelenlétététől is. Világossá vált, hogy a gyomorban termelődik az a hormon, mely az éhségért felelős.
Dr. David Cummings kutatóorvos elmondta, Jim Rudolph esetén kívül még három beteget figyelnek, akik szintén átestek hasonló műtéten és igyekeznek kevésbé drasztikus módszert alkalmazni a hormon termelődésének megfékezésére. Ez nem azt jelenti, hogy a kezelés után nem akar majd enni a páciens, hanem azt, hogy nem akarja magát túlenni – nyilatkozta a tudós. Ezt a hormont egyébként a japánok már 1999-ben felfedezték, de funkcióját nem tudták beazonosítani.
Akkorhát a természet vagy egy rossz szokás ellen küzdünk? Stephen Bloom, brit kutató szerint a válasz: mindkettő ellen. Az ember olyan gép, amely az éhségérzet által él – véli Bloom professzor, aki szintén az elhízás terén végez kutatásokat, ám ő a pyy hormonnal kapcsolatban, amely tulajdonképpen az anti-ghrelin hormon és jóllakottsági érzést okoz.
A cél, hogy a túlsúly okozta betegségeket megfelelően kezelni tudjuk és segítsünk azoknak az embereknek, akik genetikai okokból kövérek. Persze a megoldás nem egy varázskapszula lesz, de a kutatók reményei szerint összeállítható egy olyan “gyógyszerkoktél”, amely segít legyőzni a túlsúlyosság problémáját.
http://www.cbsnews.com/stories/2003/03/11/60II/main543614.shtml
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
