Belföld

Széchenyi kártya – emelik a tétet

admin

2003. 03. 15. 18:00

A féléves tesztidőszak után hamarosan „újraosztják" a Széchenyi kártya lapjait. Nemcsak kamarai tagok juthatnak hozzá, és magasabb lesz a hitelkeret.

Jó tudni, hogy van még a dunyhába bevarrva 5 millió forint; ez az összeg akár életmentő is lehet egy kisebb vállalkozásnál – fogalmazott a Széchenyi kártya júliusi megújulásának múlt heti bejelentése kapcsán Bogosich Ferenc, egy gépipari vállalkozás, a QP Rt. elnöke. Az alig fél éve kidolgozott vállalkozói hitelkártya feltételrendszerének megreformálásáról eddig elhangzottak alapján annyi legalábbis bizonyos, hogy a középméretű cég tulajdonos-menedzsere ezúttal alaposabban utánanéz majd e hitellehetőségnek.



A legnagyobb magyar nevével fémjelzett kis- és középvállalkozási (kkv-s) hitelprogram múlt szeptemberi indulásakor mindösszesen 40 másodpercet szánt az ügynek, ennyi is elegendő volt a döntéshez. Két egyszerű szorzási műveletből kiderült, ezt a konstrukciót nem neki találták ki, még ha neki szánták is. A 0,5-1,0 millió forintos hitelkeret még az állami kamatkedvezménnyel, a piacinál 3-4 százalékkal kedvezőbb teljes hiteldíj mutatóval (THM) együtt sem volt vonzó, amikor a mérleg másik serpenyőjébe a feltételként kikötött kamarai tagság közel 200 ezer forintos díját és a hitelképességi vizsgálat procedúráját kellett tennie (kisebb forgalmú cégeknél az összeg értelemszerűen szerényebb).


Elmaradt a kártya-boom


Az elmúlt pár hónap alatt átadott Széchenyi kártyák alacsony száma mutatja: Bogisich Ferenc aligha volt egyedül e véleményével. Az ötletgazda Demján Sándor tavaly szeptemberben még úgy nyilatkozott, hogy egy éven belül több tízezer főre is bővülhet a plasztikot kiváltó vállalkozók köre. A valóság eddig ennél sokkal szerényebb eredményt produkált. Az eredeti feltételrendszer aligha eredményezne őszig kártya-boomot, hiszen február végéig mindössze 2281-en váltották meg a belépőjegyet a mindenkori 3 havi Bubort 1 százalékponttal meghaladó kamat mellett kínált hitelre (további 5 százalékpontnyi kamat az államtól folyik a bankok kasszájába).

A várakozásokat alulmúló kártyaszám azonban több meglepő fejleménnyel is szolgál. Mindenekelőtt azzal, hogy a programot kormányoldalról gondozó Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM) a legkevésbé sem értékelik kudarcnak a Széchenyi kártya sorsának ilyetén alakulását. „Sokan nagyon bizalmatlanul fogadták a konstrukció alapötletét, azzal riogattak bennünket, hogy a vállalkozók fele lelép majd a pénzzel, és bottal üthetjük a nyomukat. Az elmúlt néhány hónap arra volt jó, hogy mi is beláthattuk és a pesszimisták is megnyugodhattak: a támogatott hitel megbízható cégekhez kerül, ugyanis a több mint 2 ezer vállalat közül eddig mindössze 2 nem törlesztett. Ilyen jó adósokkal pedig csak ritkán találják szembe magukat a bankok” – indokolja elégedettségüket Szöllősi László, a tárca főosztályvezetője. „Néhány hónap alatt 2,2 milliárd forintos hitelkihelyezés történt, ami nem tekinthető rossz indulásnak” – teszi ehhez hozzá Bihall Tamás, a programot menedzselő és az előzetes szűrést végző Ka-vosz Rt. vezérigazgató-helyettese.

Idő kell, hogy megszeressék

 

A bankoknál a kiadott kártyák számával a legkevésbé sem elégedetlenek. A születés körül bábáskodó VOSZ, valamint Magyar Kereskedelmi-és Iparkamara vezetőknél a pénzügyi szakemberek már a kezdetekben csak jóval szerényebb célokat tűztek ki, úgy nyilatkoztak, hogy ez év szeptemberéig (bankonként) legfeljebb 2-3 ezer darab kártya találhat gazdára. „Egy új banki termék általában nem indul kirobbanó sikerrel, több hónapig is eltart, amíg az ügyfelek megismerik és megkedvelik” – magyarázzák a csendes indulást az MKB-nál.  

Veszteség nélkül



A finanszírozást végző három pénzintézetnél, az OTP Banknál, a Postabanknál és a Magyar Külkereskedelmi Banknál (MKB) is örömmel nyugtázták, hogy az első törlesztési perióduson (negyedévenként a hitelkeretet 50 százalékra kell feltölteniük az adósoknak) gyakorlatilag veszteség nélkül túljutottak. Bár kétségtelen, maguk a bankok is mindent elkövettek annak érdekében, hogy viszontlássák pénzüket, hiszen a hitel kockázatát közösen viselik a Hitelgarancia Rt.-vel. Az MKB-nál például nemcsak levélben figyelmeztették ügyfeleiket törlesztési kötelezettségük teljesítésére, hanem sok esetben telefonon is.

Ezzel együtt is bizonyosnak tűnik, hogy a kártya tömeges elterjedéséhez a kkv-król kiállított „jó adós” bizonyítvány még kevés, a konstrukciót alaposan át kell szabni ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődést. A GKM-nél láthatóan nem alibiprogramként kezelik a Széchenyi kártyát. Erre utal, hogy már az indulást követő első 6 hónap tapasztalatai alapján felülvizsgálták a konstrukciót, és olyan változtatásokat terveznek, amelyek várhatóan előbbre lendíthetik az ügyet. Egyelőre csak néhány fontosabb döntést hoztak meg, az új éra ugyanis júliusban veszi kezdetét, így a részletekről csak később, további tapasztalatok birtokában határoznak. Néhány dolog azonban már készpénznek tekinthető.

Marad a dotáció

 

A keretösszegek mellett az induló kamattámogatási menetrend is kedvezően változik. Az eredeti tervek alapján csak 2002-ben élt volna az 5 százalékpontos állami dotáció, az idén már 3 százalékpontra szelídült volna a mérték. A kormány most úgy döntött, hogy 1 millió forint erejéig 2003-ban is marad az 5 százalékos kulcs, s csak e felett változik 3 százalékpontra a dotáció, a kölcsön egészére vonatkozó támogatáscsökkentés pedig csupán jövőre következik be.  

Magasabb hitelkeret


Talán a leghatásosabb változás a 2, 3, 4 és 5 millió forintos hitelkeretek bevezetése lesz. A Széchenyi kártya elterjedésének legfőbb korlátja ugyanis jelenleg az alacsony limit. Erre utal, hogy az eddig kiadott plasztikok több mint 90 százaléka 1 millió forintos kölcsönre jogosít, a félmilliós összegre még a mikrovállalkozások sem mozdultak rá. Az 5 millió forintos keret viszont már a bankszakemberek és a vállalkozók szerint egyaránt érdekes lehet a mikro- és közepes méretű vállalkozások számára is.

„December végén olyan, századmilliméter pontosságú alkatrészek elkészítésére kaptam sürgős megrendelést, amihez nem volt megfelelő a saját gépparkom, az üzletet azonban meg akartam kötni, így sürgősen új berendezést kellett vásárolnom” – meséli Bogisich Ferenc. „A határidő nagyon szoros volt, a manapság ismét erősen romló fizetési fegyelem miatt pedig nem úgy csordogáltak a bevételeim, ahogy kellett volna. Nem volt egyszerű felhajtani az új gép árát, bizony, egy 5 milliós Széchenyi kártya kihúzott volna a bajból. Szóval a rugalmasságukból élő középvállalkozásoknak jól jönne egy ilyen nagyobb hitel” – fejtegeti a cégvezető.

Egyszerűbb adminisztráció

 

Néhány gyermekbetegségből egyébként viszonylag könnyen gyógyult ki az új banki termék. Kezdetben például nagyon sok kérelmet – az igények közel felét – kellett visszautasítani, mert még tőkevesztett cégek is szerettek volna Széchenyi kártyát kapni. Manapság nem találkoznak ilyen esetekkel a bankárok, már egyértelmű a vállalkozók körében, hogy ilyen cégek nem rúghatnak labdába. „Tudatosodott a társaságok vezetőiben, hogy a Széchenyi kártya nem a hitelképességüket javította, csak a lehetőségeket. Kétségtelen, hogy az eddiginél gyorsabb és egyszerűbb eljárás keretében olyan cégek is hitelhez juthatnak, amelyeket adósmúltjuk hiánya eddig elzárt a hitelcsapoktól” – érvel Zelenák Róbert, a piacvezető OTP Bank Rt. ügyvezető igazgatója. Mindazonáltal a bankoknál beismerik: ha nem is puhítottak a rendszeren, több egyszerűsítést is végrehajtottak. Főleg az apró cégek képviselőit riasztotta el, amikor orruk alá dugtak egy 20 oldalas nyomtatványt. Ma már ennél lényegesen rövidebb adatlapot kell kitölteniük. Az a hivatalosan meg nem hirdetett szabály is ismert manapság a vállalkozók körében, hogy hitelt csak az kaphat, akinek forgalma eléri legalább a keretösszeg négyszeresét, vagyis 4 milliósnál kisebb cégek nem jöhetnek szóba.  

Nemcsak tagoknak


Szintén népszerűsítheti a kártyát, hogy igénylését immáron nem kötik a vállalkozók kamarai tagságához. A cégek zömét jelenleg amúgy is az tartja vissza a kamarai elkötelezettségtől, hogy a tagsági díjat a forgalom arányában állapítják meg, s ez az összeg ugyan mindössze 5-10 ezer forintra rúg egy kisebb cégnél, de egy néhány százmilliós középvállalkozás esetén már százezer forintos nagyságrendű. Így aztán, amit nyernének a támogatott hitel kamatával a réven, azt elveszítenék a vámon, ha csatlakoznának az érdekvédelmi szervezethez. Mindazonáltal további 70 szakmai szervezet is megállapodott a VOSZ-szal, az ő részvételükkel a potenciális igénylők teljes köre ma már mintegy 150 ezer főt számlál.

A profitot mindazonáltal még sehol sem számolgatják. Mindhárom kereskedelmi banknál azt hangsúlyozzák, hogy stratégiai kérdésnek tekintik a kkv-k kezelését. „A jövőnket építjük, amikor bővítjük kisvállalkozói ügyfélkörünket” – szögezi le Koltai Zsolt, a Postabank vállalati üzletágának vezetője. Ennek megfelelően a pénzintézetek eddigi tízmilliós nagyságrendű költségeik megtérülését három éven belül várják. A Kavosz Rt.-nél talán ennél is hamarabb termőre fordulhat az üzlet, 8-10 ezer kártya ott már nullszaldót eredményezhet. Ezt a küszöböt pedig várakozásaik szerint már akár az év végéig elérheti a kiadott Széchényi kártyák száma.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.