Nem sokáig örülhetett felhőtlenül cége macedón akvizíciója, a Makedonski Telekomunkacii (MakTel) AD tavalyi eredményeinek Straub Elek. Macedónia egyetlen vezetékes, és egyben mobiltelefon- szolgáltatója 2002-ben csaknem 8 milliárd forinttal járult hozzá a többségi részesedését felügyelő Stonebridge Communications AD-t irányító Matáv Rt. 68 milliárd forintos eredményéhez. A magyar távközlési társaság elnök-vezérigazgatójának e felett érzett örömét azonban valamelyest elronthatták a cége homályos macedóniai pénzügyi machinációiról szóló híresztelések.
Vádak és válaszok
MACEDÓNIAI VÁDAK
• A MakTel beruházások helyett felélte és Magyarországra utalta a két évi működése során keletkezett 150 millió eurós profitot.
• A telefonközpontok szoftverkarbantartásáért két alvállalkozónak 1-1 millió eurót utalt át a MakTel, noha a feladatot a macedónok szerint saját szakembereik is el tudták volna végezni.
• A telefonkönyv nyomtatásáért a MakTel 3 millió eurót fizetett egy magyar vállalkozásnak, miközben a macedón cégek árajánlatai nem haladták meg a félmillió eurót.
• Kozma Béla műszaki vezérigazgató-helyettesnek a különféle vitás ügyek miatt kellett távoznia a MakTeltől.
• A MakTel nem teszi lehetővé, hogy piacra lépjen a második macedón mobil szolgáltató.
MATÁV-VÁLASZOK
• A Matáv döntése alapján a MakTel az elmúlt két évben nem fizetett osztalékot, hogy a piaci igények által indokolt fejlesztéseket önerőből végrehajthassa. A vállalat mintegy 160 millió euró beruházást hajtott végre.
• A telefonközpontok folyamatos működése érdekében, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, a helyi szakemberek tevékenysége mellett a szállító folyamatos rendszertámogatást biztosít. Az árak a szállítókkal való tárgyalásokon alakulnak ki.
• A telefonkönyv szállítására a MakTel nyílt pályázatot írt ki két országos napilapban. Erre két macedón és egy magyar ajánlat érkezett. A nyertes az lett, aki 2002. december 20-ára vállalta a 25 ezer telefonkönyv szállítását. Az ár 58,5 ezer euró volt.
• A MakTel vezetői határozott idejű szerződés alapján látják el feladatukat. Kozma Béla szerződése – hosszabbítás után – 2003. február 28-án lejárt.
• A MakTel és az MTS (a második mobilszolgáltató) hálózati összekapcsolási szerződése aláírás előtt áll.
Rutin
A “feketelevest” egyenesen a macedón televízió szervírozta, amikor olyasmivel vádolta meg a Matávot, amihez hasonlóra a hazai telefonpiacon még nem volt példa. Történetesen azzal, hogy a magyar telefontársaság Tele Macedonia néven létrehozott tanácsadó cégén keresztül tekintélyes összegeket von ki a MakTelből, illetve az arról 2001 júniusában leválasztott mobiltelefon-társaságból, a MobiMakból. Emellett a televíziós műsor készítői azt is tudni vélték, hogy a kiskapun kikerülő pénz egy része egyenesen a Matáv MakTelhez delegált munkatársainak zsebébe vándorol.
A magyar médiumok szerint a MakTel szolgáltatásainak átalakítását, a telefontársaság liberalizált piaci viszonyokra való felkészítését segítő tanácsadó céget a macedón kormány kérésére hívták életre a Stonebridge Communications befektetői. Annak pedig, hogy a Tele Macedonián keresztül a Matáv pénzt vonna ki a helyi telefonszolgáltatókból, némileg ellentmond, hogy az egyébként az üzleti normáknak megfelelően működő tanácsadó szolgáltatásaiért lényegesen szerényebb összegeket számláz, mint amilyeneket a nemzetközi trendek indokolnának.
A Matáv nincs rászorulva a tisztességtelenségre?
Szakértők úgy vélik: a Matáv nincs rászorulva, hogy – első nemzetközi befektetését és üzleti renoméját egyaránt kockára téve – tisztességtelen eszközökhöz nyúljon. Még akkor sem, ha a magyar a 86,5 százalékos részesedésével megalakított Stonebridge Communications két évvel ezelőtt több mint 340 millió eurót fizetett ki a MakTel-részvények 51 százalékáért. Ráadásul az elemzők szerint a Matáv viselkedése nem is a piac gyors lefölözésének szándékára utal.
Persze a Matáv magyarázatai a macedón sajtót nem “szerelték le”. Így még Bársony András, a külügyminisztérium politikai államtitkára is kényes helyzetbe került, amikor macedóniai látogatása során szembesülnie kellett azokkal a vádakkal, amelyek szerint a magyar szakemberek szőrén-szálán eltüntették és nagyobb részt Magyarországra játszották át a MakTel két év alatt összehozott, összesen 150 millió eurós nyereségét.
A magyar politikus az állítólag a piaci árak többszöröséért kötött alvállalkozói szerződésekről, illetve arról, hogy valóban a macedóniai “sötét üzelmek” miatt kellett-e visszatérnie hazánkba Kozma Bélának, a MakTel vezérigazgató-helyettesének, nem sokat tudhatott. Ezért diplomatikusan csak annyit tehetett, hogy támogatásáról biztosította MakTel körül felmerült vádak tisztázását. Egyúttal jelezte azt is: a macedón cég kapcsán támadt botrányból nem szabad országok közötti ellentétet gerjeszteni.
Macedón hegymenet
A MakTel 2001-ben és 2002-ben hozzávetőleg 160 millió eurót fordított vezetékes, mobil, illetve internetes üzletágainak fejlesztésére. A társaság, elsősorban a Matáv tapasztalataira alapozva, átalakította szolgáltatási portfólióját és korszerűsítette ügyfélszolgálati tevékenységét. A megindult átalakítás fontos állomása volt 2001 júniusában a mobiltelefon-szolgáltatások önálló cégbe vitele. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy a MobiMak néven jegyzett cég megalakításáért tavaly megkapták az EuroMarket díjat.
A Matáv gyorsjelentése szerint a MakTel 2002-ben 67,5 milliárd forintnak megfelelő árbevételt ért el, 12,5 százalékkal többet, mint a megelőző évben. A társaság kamat- és tőketörlesztés, illetve az amortizáció elszámolása előtti eredménye (EBITDA) 7 százalékkal, 36,8 milliárd forintra emelkedett. A működési eredmény 17 százalékkal javult az elmúlt évben, elérve a 24,7 milliárd forintot.
Nagy Gábor, a Matáv üzletfejlesztési és akvizíciós igazgatója nem csinált titkot abból, hogy az elmúlt hónapokban több, a magyarországinál kevésbé fejlett piacon működő távközlési vállalat privatizációjában való részvétel, illetve nemzetközi stratégiai együttműködés lehetőségét vizsgálták meg. Igaz, egyelőre ezt nem követték tényleges invesztíciós lépések.
Az igazgató szerint különösen körültekintő értékelő munkára volt szükség a bolgár nemzeti vezetékes telefonszolgáltató, a BTC esetében. Az 1990-es évek elejének magyarországi viszonyait idéző bolgár telefonpiac ugyanis – miközben komoly lehetőségekkel kecsegtet – a hatalmas beruházási igények miatt rendkívül nehéz helyzetbe sodorhatja a nem kellően felkészült befektetőket.
Nagy Gábor ma is helyes döntésnek tartja, hogy az elmúlt év derekán végzett elemzések eredményei alapján a Matáv nem vágott bele a BTC privatizációjába. A Matáv másik bulgáriai vizsgálódása során ugyanakkor éppen az internetes szolgáltatókat vették górcső alá. Úgy vélték, részük lehet a piac küszöbön álló konszolidációjában. Első lépésben nem cégvásárlásokban gondolkodtak; kedvezőbbnek látszott a piac meghatározó internetes szolgáltatójával való partneri kapcsolat kiépítése. Az elemzők azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a bolgár piacon még nem érett meg a helyzet a Matáv fellépésére.
Szerb mobilosok, román kapcsolatok
A cég terjeszkedési tervei számára megfelelő terepnek látszik a szerb távközlési piac is, ahol elsősorban a mobiltelefon-szolgáltatók privatizációjában lehet fantázia. A várakozások szerint ugyanis Szerbia két mobil szolgáltatója közül az egyik előbb-utóbb “kalapács alá kerül”. Az eddig napvilágot látott hírek szerint elképzelhető, hogy Belgrád elsőként az 1997 óta működő mobilszolgáltató, a Mobtel eladására tesz kísérletet.
A Matáv igazgatója fontosnak tartja azt is, hogy cégük nemzetközi piaci jelenlétét a szomszédos országok szolgáltatóival való szoros partneri együttműködés alapozhatja meg. Jelenleg a román távközlési szektor szereplőivel próbálnak kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolatot kialakítani.
