Előfordul, hogy a cég alkalmazottja baleset vagy betegség következtében már nem tudja ellátni addigi munkakörét. A megváltozott munkaképességű
dolgozót (aki tartósan alkalmatlanná vált a teljes értékű munkavégzésre, de sem rokkantsági, sem pedig baleseti rokkantsági nyugdíjat nem kap) a Munka törvénykönyvében (MT) megfogalmazott kötelezettség alapján főszabály szerint a munkáltató köteles az állapotának megfelelő munkakörben továbbfoglalkoztatni. Mégpedig elsődlegesen az eredeti munkahelyén, munkakörében, illetve szakmájában.
Ha ez megoldhatatlan, akkor a munkavállaló egészségi állapotának és képzettségének megfelelő munkahelyre köteles áthelyezni, vagy képzésben részesíteni, esetleg részmunkaidőben vagy bedolgozóként foglalkoztatni, s ennek megfelelően – a munkavállaló beleegyezésével – módosítani a munkaszerződését.
A megváltozott munkaképességű dolgozó fokozott munkajogi védelemben részesül. Nem lehet felmondással megszüntetni a munkaviszonyát. E tilalom alól mentesülnek azok a munkáltatók, akik húsznál kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak. Természetesen akkor sem érvényesül a felmondási tilalom, ha sem a munkáltatói, sem pedig a helyi rehabilitációs bizottság nem tud neki megfelelő munkahelyet felkínálni.
Rehabilitációs bizottság
Ha a munkáltató igazolható körülmény miatt nem tudja foglalkoztatni a dolgozót, akkor elsősorban a munkahelyen működő rehabilitációs bizottságok segítik elő a foglakoztatást. Minden olyan munkahelyen létrehozzák a legalább háromtagú rehabilitációs bizottságot, ahol üzemorvos működik. Amennyiben a bizottság olyan foglalkoztatási javaslattal él, amelyet a dolgozó elfogad, akkor intézkedik a dolgozó foglalkoztatásáról. Ha a munkáltatói rehabilitációs bizottság a munkáltató működési körén belül nem tud megfelelő munkakört javasolni, értesítenie kell a munkáltató telephelye szerint illetékes önkormányzati helyi rehabilitációs bizottságot. Amennyiben ők sem tudnak megfelelő megoldást ajánlani, a munkavállaló az illetékes nyugdíj-biztosítási szervnél kérelmezheti a szociális ellátást.
Az a megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki dolgozik ugyan, de nem az eredeti munkakörében, keresetkiegészítésre, illetve átmeneti keresetkiegészítésre jogosult. Ezt a területi államháztartási hivatalok állapítják meg és folyósítják (kifizetőhelynek minősülő munkáltatónál a kifizetőhelyek).
Amennyiben a rehabilitációs eljárás során nem sikerül a munkavállalónak megfelelő munkahelyet találni, és munkáltatója ezért megszünteti a munkaviszonyát, s a munkavállaló nem jogosult sem öregségi, sem rokkantsági, sem baleseti rokkantsági nyugdíjra, sem pedig munkaképtelenségi járadékra, rendszeres pénzbeli ellátást állapítanak meg. Ilyen jogcímen átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, valamint bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka folyósítható. Mindhárom ellátást a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól kell kérelmezni, s a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.
Rehabilitációs hozzájárulás
A foglalkozási rehabilitációt azok a munkáltatók is kötelesek segíteni, amelyek nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű alkalmazottakat. Ezért ezek a cégek a központi költségvetésbe rehabilitációs hozzájárulást fizetnek. Ez a kötelezettség azokat a munkáltatókat terheli, akik húsznál több alkalmazottat foglalkoztatnak, és az összes foglalkoztatottból a megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).
A rehabilitációs hozzájárulás következő évre vonatkozó összegét a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium teszi közzé minden év augusztus 31-éig a Hivatalos Értesítőben. 2003-ban fejenként 37 700 forint az éves hozzájárulás.
A rehabilitációs hozzájárulást a munkáltató maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül befizeti az állami adóhatóságnál vezetett „ Rehabilitációs hozzájárulás” számla javára. Év közben, negyedévenként előleget kell fizetni, amely a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség huszonöt százaléka.
Az állam támogatásokkal ösztönzi a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. A megváltozott munkaképességű dolgozó biztos munkaerő, általában nem változtat állást, s a különböző képzésekre is nyitott.
Dotáció – A társasági adóról szóló törvény értelmében a húsznál több munkavállalót foglalkoztató gazdálkodó szervezetet dotáció illeti meg, ha az átlagos statisztikai állomány több mint öt százaléka megváltozott munkaképességű dolgozó. A dotáció vetítési alapja a megváltozott munkaképességű dolgozók adott havi átlagos statisztikai állományi létszáma és a részükre kifizetett havi átlagbér szorzata alapján számított havi bruttó munkabér. Átlagbérként azonban legfeljebb a mindenkor érvényes minimálbért lehet figyelembe venni.
A dotáció mértéke a megváltozott munkaképességű munkavállalók számától függ. Az a munkáltató például, ahol a az ilyen dolgozók aránya eléri vagy meghaladja az összes foglalkoztatott 60 százalékát, 135 százalékos dotációban részesül. A támogatást az erre szolgáló formanyomtatványon minden hónap 20-ától lehet igényelni az APEH-től.
Azt úgynevezett kijelölt célszervezetek, azaz az elsősorban rehabilitációs foglalkoztatást végző szervezetek magasabb dotációra, illetve telephelyi dotációra is jogosultak.
Rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás – A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből támogatás nyújtható annak a munkáltatóknak, aki:
• a létszáma alapján nem köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, vagy
• a rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét a kérelem benyújtását megelőző évben teljesítette, és a kötelezettség teljesítését a kérelem benyújtásának évében vállalja, és
• olyan munkanélküli legalább 12 hónapra szóló foglalkoztatását vállalja, akinek a munkaképessége legalább 40 százalékban csökkent, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában nem részesül.
A támogatás további feltétele, hogy a munkaadó a támogatással érintett munkaviszony létrejöttét megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott foglalkoztatásban részt vevő munkavállaló munkaviszonyát sem fogja így megszüntetni a támogatás folyósítása alatt.
A támogatás mértéke a folyósítási idő
• első harmadában a munkavállalónak kifizetett munkabér, valamint az azt terhelő egészség- és nyugdíj-biztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás,
• második harmadában a munkavállalónak fizetett munkabér,
• harmadik harmadában pedig a fentiekben felsorolt járulékok és az egészségügyi hozzájárulás.
A támogatás a vállalt foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban teljes munkaidős foglalkoztatásnál 18 hónapra folyósítható. A támogatás iránti kérelmet a területileg illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtani.
Beruházási támogatás – Azokat a beruházásokat, beruházásnak nem minősülő bővítéseket, egyéb fejlesztési célú kifizetéseket támogatja az állam, amelyek:
• normál üzemi körülmények között létesítenek rehabilitációs foglalkoztatáshoz munkahelyet, vagy a már meglévő ilyen munkahelyek korszerűsítését, fejlesztését, bővítését, szinten tartását célozzák, vagy
• külön jogszabály szerint meghatározott védett munkahely létesítésére, célszervezet, szociális foglalkoztató létrehozására, fejlesztésére, bővítésére és szinten tartására irányulnak, vagy
• a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő eszközök beszerzését, fejlesztését, korszerűsítését szolgálják.
Az a munkáltató pályázhat támogatásra, amelyik a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy éven keresztül működött, és a fenti célok megvalósításához – a beruházás (felújítás, eszközbővítés) költségének legalább 20 százalékát elérő – saját erővel is hozzájárul, és a megváltozott munkaképességű személyeket a támogatott munkahelyen, illetve a pályázat keretében támogatott telephelyen saját maga foglalkoztatja.
A támogatás vissza nem térítendő és visszatérítendő formában, illetve a kettő kombinációjaként folyósítható. A foglalkoztatási kötelezettség időtartamáról és tartalmáról a támogatásról szóló határozatban rendelkeznek. A foglalkoztatási kötelezettség időtartama legfeljebb három évig terjedhet. A támogatásról, ha annak pénzügyi fedezetéül a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészének központi kerete szolgál, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, ha pedig a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható kerete szolgál, a munkaügyi központ központi szervezeti egysége dönt.
Visszatérítendő támogatás a foglalkoztatás megkezdéséhez – Speciális szabályokat kell alkalmazni a foglalkoztatás megkezdéséhez nyújtható visszatérítendő támogatásra. Ezt az a munkaadó igényelheti, aki a kérelem benyújtását megelőző két éven belül a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészéből rehabilitációs munkahely létesítéséhez támogatásban részesült, az erről szóló határozatban, valamint megállapodásban foglaltaknak eleget tett, és a megvalósult beruházás eredményeként a megváltozott munkaképességű munkavállalóinak létszámát, ha az a tíz főt nem haladja meg, két fővel, egyéb esetben legalább 20 százalékkal növeli.
A visszatérítendő támogatás összege a beruházás eredményeként foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók 3-6 havi munkabére. A kérelemről annak a munkaügyi központnak a központi szervezeti egysége dönt, amely a rehabilitációs munkahely létesítésére vonatkozó támogatásról megállapodást kötött. A támogatást a folyósítást követő egy éven belül kell visszafizetni.
