A magyar malomipar túltermelési válságban van, a kismalmok pedig nem bírják hosszabb távon a versenyt – mondta a FigyelőNetnek Éliás Csaba, a székesfehérvári Cornexi Rt. vezérigazgatója. Az ágazat szereplői ezért elkészítettek egy malomipari rendtartásról szóló tervezetet, amelyet eljuttattak az illetékes szervezetekhez – tudtuk meg Éliástól, aki az előkészítésben, az erre a célra felállított bizottság munkájában is részt vett.
Veszteséges az őrlés
A búzaőrlés ma Magyarországon sok helyen veszteséges – állítja a tervezet előkészítője. Ez azért van így, mert a kapacitások körülbelül 2,5-szer haladják meg a belföldi szükségleteket, az exportlehetőségek pedig teljesen vagy részlegesen megszűntek.
A túltermelési válság következtében a cégek, a malmok leszállították az áraikat, és már önköltség alatt értékesítik a lisztet. A kismalmok helyzete kétségbeejtő, számuk drasztikusan csökkenhet, nem kizárt, hogy a jelenlegi 120 Magyarországon működő malomból kevesebb mint tíz marad meg az EU-hoz való csatlakozásunk után.
Egységes kvótát akarnak
Ezt a helyzetet szeretné megváltoztatni a malomipar, egységes kvótát bevezetve a liszt őrlésére. Ez a kvóta mintegy 1,3-1,4 millió tonnában maximalizálná a belföldre feldolgozható búza mennyiségét. A malomipari szervezetek egy intervenciós alap felállítását javasolják, amelyből minden olyan malomtulajdonos részesülhetne, aki el kívánja adni a malmát.
A gabonavertikumban nemcsak kvóták és intervenciós alap létrehozását javasolták azonban, hanem az irányárak bevezetését is – mondta Éliás Csaba. Tervezetükkel azonban nem foglalkoztak az agrártárcánál.
Nem volt meglepő ezután, hogy a kormány is elutasította azt a fideszes javaslatot, amelyet Kékkői Zoltán nyújtott be a parlament elé, s amely az agrárrendtartási szabályokat módosította volna, a kvóták, az irányárak bevezetésével a gabona ágazatban is.
Az SZDSZ a Fidesszel szavazott
Az ügy érdekessége azonban az, hogy hétfőn, az országgyűlésben a szavazáskor mégis szoros arány alakult ki. Így kis többséggel ugyan, de elutasította a parlament a malomipari előterjesztést. Ennek oka az volt, hogy az SZDSZ többsége (például Mécs Imre és Pető Iván) ugyan az ellenzékkel, a Fidesszel és az MDF-fel szavazott együtt, de öt szabaddemokrata (köztük két miniszter, Kóródi Mária és Kovács Kálmán) a szocialistákkal tartott.
Így aztán a javaslat lekerült a napirendről, a válsághelyzet azonban nem. Magda Sándor, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista párti elnöke a FigyelőNetnek kedden elmondta, hogy az MSZP és a bizottság nem zárkózik el a helyzet rendezésétől. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy komplex megoldást kell találni a probléma megoldására, hiszen ha belementek volna a malomipar szempontjából előnyös rendezésbe, akkor a gabonatermelők és a pékek is elégedetlenkedhettek volna.
Drágulhat a kenyér?
Sőt, ha most engednek, akkor a többi ágazat is kvótákat követelt volna magának – tette hozzá Magda Sándor. Szerinte a malomipari rendtartás, a kvóták, az irányárak bevezetése a liszt árának emeléséhez, végeredményben pedig a kenyér drágulásához vezetne. Így ez rendkívül érzékeny kérdés, amit nem lehet egyetlen agrárrendtartási jogszabályban rendezni. Az ügyet a gazdasági minisztériummal is egyeztetni kívánja a bizottság elnöke, aki még egyszer kiemelte: fontosnak tartja a kérdés vizsgálatát, mert az EU-ba való belépésünk után valóban drasztikusan csökkenhet a kismalmok száma.
Magda hallott már olyan törekvésről is, amely szerint Kelet-Magyarországon és Nyugat-Magyarországon is mindössze egy-egy malomra lenne szükség, a többit pedig egy ilyen elképzelés nyomán be is zárnák. Természetesen egy ilyen drasztikus bezárási hullámot nem tartana jónak az elnök, s ezért ő is keresni kívánja a megoldást.
Konszolidáció állami források nélkül
Éliás Csaba szerint a malomipari rendtartás bevezetése növelné ugyan a liszt árát, ez azonban nem lenne drasztikus drágulás, hiszen jelenleg 40 forint körüli a liszt ára, miközben 2-3 éve 50 forintot is kértek egy kiló őrleményért. Most csupán azt szeretnék, ha sikerülne a korábbi szintig (vissza)emelniük az árakat, és ezért cserébe a kvótarendszerrel vállalnák, hogy állami források felhasználása nélkül konszolidálják, rendezik a malomipar helyzetét – magyarázta a Cornexi Rt. vezérigazgatója.
