Belföld

Mi lesz az EU sorsa 2005 után?

Az Európai Bizottság már az év végén elő kívánja terjeszteni a 2006 utáni középtávú költségvetési előirányzatokra vonatkozó javaslatait, de ígéretei szerint az ezekkel kapcsolatos végleges döntések meghozatalában már az újonnan csatlakozó tagországok is részt vesznek.

Brüsszelben ugyanakkor lehetségesnek tartják, hogy a 2007-ben kezdődő következő költségvetés tervezési periódus lerövidül, s a jelenlegi hét helyett ötéves lesz. Az EU végreható szerve szerdai ülésén hagyta jóvá a bővítés évére, 2004-re kidolgozott politikai stratégiai programját, valamint a 2006 utáni költségvetési előirányzatok kialakításának útitervét.

A jelenleg érvényes középtávú előirányzatok – amelyek alapján a bővítés finanszírozása is történik – a 2000-2006 közötti időszakra vonatkoznak. A következő periódus átfogó keretszámairól, illetve részletesebb előirányzatairól legkésőbb 2005-ben dönteniük kell a tagállamoknak, akkor már 25-ös körben.

Romano Prodi, a bizottság elnöke a javaslatokat ismertető sajtóértekezletén elmondta, hogy az EU végrehajtó szervén belül az előkészületek tematikusan szervezett munkacsoportokban folynak, amelyeket egy-egy biztos irányít. Tevékenységük célja az, hogy a bizottság által a 2006 utáni időszakra megjelölt fő politikai témákat – amelyek a béke, a szabadság és a szolidaritás fogalmai köré épülnek – pénzügyi előirányzatokra fordítsák le.

Legkésőbb 2005-re nemcsak az új pénzügyi kereteket kell meghatározni, de létre kell jönnie az érvénybe lépésükhöz szükséges intézményközi megállapodásnak is a bizottság, az Európai Parlament és a miniszteri tanács között. Ez a feltétele annak, hogy még időben meg lehessen hozni a 2006-ban lejáró programok további finanszírozásáról szóló közösségi jogszabályokat. Ilyenek mindenekelőtt a strukturális műveletek (vidékfejlesztési, környezetvédelmi és infrastrukturális programok), a középtávú kutatási és fejlesztési keretprogram, a transzeurópai hálózatok fejlesztésével kapcsolatos projektek, valamint a különféle oktatási, képzési, kulturális és tájékoztatási tevékenységek.

A pénzügyi csomagokról tartandó tárgyalások mindig időigényesek, a legutóbbi estekben mintegy két évig tartottak. Emellett a jövő év közepétől már 25 tagország vesz részt a döntéshozatali folyamatban, ezért a tárgyalások minden valószínűség szerint nehezebbek lesznek. A bizottság ezzel indokolja, hogy már az év végén – az új tagállamok csatlakozása előtt – elő kívánja terjeszteni a 2006 utáni időszakra vonatkozó átfogó javaslatait. Schreyer szerint azonban ezek még csak a fontosabb keretszámokat tartalmazzák majd, és a részletes előirányzatokról hozandó döntésekben már az új tagállamok is egyenrangú félként vesznek részt.

A most jóváhagyott útiterv három szakaszból áll. Az első lépésben, az idei év végén esedékes annak a közleménynek a nyilvánosságra hozatala, amelyben a bizottság megteszi a politikákra és a kiadási keretekre vonatkozó átfogó javaslatait. A második szakaszban, a tervek szerint 2004 közepére készülnek el a szükséges törvényhozási javaslatok, amelyek mind a bevételi, mind a kiadási oldallal kapcsolatos intézkedésekre kiterjednek.

Az utolsó lépcsőben – a jövő év közepétől, akkor már az újonnan csatlakozott országok teljes értékű részvételével – kell lefolytatni a tárgyalásokat a politikák módosításairól és a részletes pénzügyi előirányzatokról. Ennek a szakasznak legkésőbb 2005 második felében le kell zárulnia.

Az unió középtávú pénzügyi-költségvetési előirányzatai adják az éves közösségi költségvetések átfogó keretét, amennyiben minden évre vonatkozóan meghatározzák a finanszírozási és a kiadási oldal lehetséges maximumát. Elkészítésük gyakorlatát a 80-as évek végén vezették be, s a 2006 utáni időszakra szóló program lesz a negyedik a sorban. A mostani és az előző (1992-1999) egyaránt hét évre szólt, de Schreyer asszony szerint lehetséges, hogy a következő már csak ötéves lesz. Így ugyanis a költségvetési periódust össze lehetne hangolni az Európai Bizottság és az Európai Parlament mandátumával.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik