A Román Akadémia kedden lezajlott rendkívüli ülésszakán az ország legilletékesebb tudományos fóruma arra a következtetésre jutott, hogy a verespataki román-kanadai aranybányászati cég kitermelési vállalkozásának megvalósítása katasztrofális környezeti, kulturális, történeti, turisztikai, gazdasági és szociális következményekkel járna.
A Román Akadémia négy érdekelt szakosztálya – a biológiai, a geonómiai, a kémiai és a történettudományi szakosztály – az elmúlt hónapokban tüzetesen tanulmányozta a verespataki vegyes tulajdonú cég kitermelési elképzelését.
A 2004-2005-től kezdődően 15-16 év leforgása alatt megvalósítani tervezett, 400 millió dolláros beruházás miatt több települést el kellene költöztetni és egész hegyoldalakat legyalulni, emlékhelyeket és műemlékeket eltűntetve. Háromezer hektár terület válna kopárrá, és a mérgező anyagok lerakása nagy környezeti kockázatot okozna. A mérleg másik serpenyőjében a kitermelhető 300 tonna arany és körülbelül 1600 tonna ezüst van.
A nagyszabású terv kivitelezése érdekében a Gold Corporation nevű román-kanadai cég már meg is kezdte verespataki területek, helybeliek tulajdonát képező házak, kertek, gyümölcsösök felvásárlását. Az akadémiai ülésszakon neves román akadémikusok által előterjesztett tudományos beszámolók szerint a vállalkozás az országnak összehasonlíthatatlanul több kárt okozna, mint amilyen hasznot hozhatna.
Az egyik akadémiai előadás külön emlékeztetett a ciános aranykitermelés pusztító hatású veszélyeire, a Magyarországra is átterjedt nagybányai folyószennyezésre. Ez két évvel ezelőtt kiváltotta az európai fórumok és intézmények bírálatát, és 105 millió dolláros magyar kártérítés-követeléshez vezetett – mutatott rá az akadámiai értékelés.
Ezért – mindent egybeveteve – a Román Akadémia rendkívüli ülésszakának részvevői felkérték a román kormányt, az ország parlamentjét és valamennyi érintett intézményét, hogy akadályozzák meg a verespataki arany- és ezüstkincs feltárására és kitermelésére vállalkozó román-kanadai cég tervének megvalósítását.
