Az EU Bizottsága már hónapok óta szorgalmazza, hogy a tagországok, a közkiadások deficitjének hirtelen rohamos növekedését megelőzendő, vizsgálják felül és módosítsák nyugdíjrendszereiket. A francia kormány szociális ügyekkel foglalkozó minisztere, Francois Fillon az unió több országát meglátogatta, hogy tanulmányozza az ottani nyugdíjrendszereket. A francia és az olasz kormány ez év nyarára ígér nyugdíjreformot; Német- és Svédország, továbbá az Egyesült Királyság pedig már korábban elkezdte saját reformját.
A nyugdíj elvileg a tagországok hatáskörébe tartozik, de egyre inkább közös gonddá növi ki magát. A háború utáni nemzedék nagy létszámú korosztályai mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt, emellett az átlagos élettartam Európában jelentősen növekedett. A Bizottság adatai szerint a közterheknek a nyugdíjakra eső része a GDP jelenlegi 10 százalékáról az EU átlagában 2040-re elérheti a 13-14 százalékot. (Azon belül Hollandia 14, Francia- és Spanyolország 16, Németország 17, Olaszország több mint 20 százalékra számíthat a jelenlegi nyugdíjrendszerek és demográfiai irányok változatlansága mellett.) Ma Európában 4 aktív dolgozó jut egy 65 éven felüli nyugdíjasra; 2050 körül minden 65 éven felüli lakosra már csak 2 aktív jut majd. A tizenötöknek hosszú távú stratégiát kell kidolgozniuk az idős, de munkaképes lakosság foglalkoztatására és a növekvő nyugdíjterhek egyenletesebb elosztására.
A 2000-ben Lisszabonban tartott csúcsértekezlet azt a célt tűzte ki, hogy a 15-64 éves életkor közötti népesség foglalkoztatottsága az EU-ban, amely ma alig 65 százalék, 2010-re érje el a 70 százalékot. Az Egyesült Államokban már jelenleg is meghaladja a 75 százalékot. Ráadásul a termelékenység is csupán 85 az EU átlagában, az USA termelékenységét 100-nak véve. Egyedül Belgium termelékenysége haladja meg az amerikait (105); Olasz-, Francia- és Írország 95-98 százalék körül van; Finn-, Német-, Spanyol- és Svédország, továbbá Ausztria, Hollandia és Dánia az EU-átlag közelében; míg Görögország a 60-as, Portugália pedig az 50-es sáv alsó részében található jelenleg.
A 70 százalékos foglalkoztatottság eléréséhez alapvetően három eszközt javasol a Bizottság. Ezek: a fiatalok korábbi, és a nők nagyobb számú bekapcsolása az aktív gazdasági életbe (ez utóbbihoz persze a gyermekgondozó hálózat fejlesztése szükséges); s a harmadik – a leglényegesebb -: a nyugdíjkorhatár későbbre tolása, az idő előtti nyugdíjazások gyakorlatának visszaszorítása. A képet színesíti, hogy a legtermelékenyebb Belgiumban a legalacsonyabb a nyugdíjba vonulók de facto átlagos életkora: 57 év. Az EU átlaga 59,7 év; ennél alacsonyabb Francia-, Görög- és Olaszországban; a legmagasabb pedig (62,1 év) Nagy-Britanniában.
A foglalkoztatottság kérdése különösen élesen merül föl Németországban, ahol a 60 éven felüliek aránya a 2000-es 21 százalékról 2030-ig előreláthatólag 37 százalékra nő, miközben a lakosság a mai 82 millióról 75 millióra (2050-ig 70 millióra) süllyed. Itt a legalacsonyabb a nők termékenysége egész Európában: 1,3 gyerek jut egy nőre. A kétgyermekes család már ritka, sok az egyszemélyes háztartás, 10 diplomás nőből 4 úgy éli le az életét, hogy egyetlen gyermeket sem szül. Mindez azonban csak tünet – idézte a Le Monde a bielfeldi egyetem demográfus professzorát – s az okokhoz nem is mernek hozzányúlni a politikusok, mert az idős szavazók véleményének egyre nagyobb a súlya, és érdemi népesedéspolitika hatásai csak 60-80 év múlva lesznek érezhetőek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
