Elfogadásakor az alkalmi foglakoztatást szabályozó 1997. évi LXXIV. törvény arra a munkáltatói körre épült, amely nem foglalkoztat
rendszeresen alkalmazottakat, ezért nincs bőviben a munkajogi, adózási és társadalombiztosítási ismeretnek, néha azonban kénytelen külső munkaerőt alkalmazni. Ezért a jogszabály először kizárólag a magánszemély munkáltatóknak (például az egyéni vállalkozók, őstermelők) tette lehetővé ezt a foglalkoztatási formát.
A három évvel ezelőtti törvénymódosítás jelentősen bővítette a munkáltatói kört. Már nemcsak magánszemélyek, hanem A munka törvénykönyve, továbbá a közalkalmazottak, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó foglalkoztatók is alkalmazhatnak alkalmi munkavállalókat.
Az AM-könyv >>
A közteherjegy >>
Alkalmi foglakoztatás
Alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta, de legfeljebb öt egymást követő napon létesít munkaviszonyt. Az alkalmi munkaviszony ugyanannál a munkáltatónál egy hónapon belül legfeljebb 15 nap, egy éven belül pedig 90 nap lehet. Több munkáltatónál egy évben összesen 120 napot lehet AM-könyvvel dolgozni.
Az alkalmi munkavállaló ismételten jogot szerezhet munkanélküli ellátásra (két év alatt összegyűjtheti az ehhez szükséges 200 nap munkaviszonyt), valamint egészségügyi szolgáltatásra. Ezenfelül az alkalmi foglalkoztatás ideje nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül. Tekintettel arra, hogy a közteherjegy nem tartalmazza az egészségbiztosítási járulékot, az alkalmi munkavállaló nem jogosult az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (kivéve a baleseti táppénzt), csak egészségügyi szolgáltatásra.
A munkavállaló a tárgyévet követő január 15-éig köteles leadni az alkalmi munkavállalói könyvet a kiállító hatóságnak. A kiállító január 31-éig igazolást ad ki a munkavállalónak, amely többek között tartalmazza a munkaviszony időtartamát és az ellátási alapot (bruttó munkadíj). Ezt követően a munkavállaló visszakapja az AM-könyvét. 
Mégsem eléggé népszerű
A vitathatatlan előnyök ellenére az elmúlt években nem váltottak ki a munkaügyi tárca várakozásainak megfelelő mennyiségű AM-könyvet, s a kiváltott könyveknek is csak egy részét adták le a munkaügyi központnak jövedelemigazolás kiváltása céljából.
A munkáltatók még mindig szívesebben alkalmaznak feketemunkásokat, mint legális alkalmi munkást. A munkaügyi ellenőrzés és a munkaügyi bírság még mindig nem elég visszatartó erő a munkáltatóknál, hiszen zsebből zsebbe, papír nélkül fizetni a legolcsóbb és a legkevesebb adminisztrációval jár.
Az AM-könyv ugyan helyettesíti a munkaszerződést, és az adminisztráció is megúszható a bélyeg beragasztásával, a bélyegért azonban el kell menni a postára, s nem is mindig kapható. Ezért leginkább csak azokon a területeken alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát, ahol jellemző az idénymunka: mezőgazdasági munkák, vendéglátás, egyes szolgáltatások (például takarítás, újságkihordás, parkolóőrzés).
Állami támogatással
Tekintettel arra, hogy a tapasztalatok alapján az AM-könyvvel foglalkoztatottak leginkább regisztrált munkanélküliek, a munkáltatók 2002. szeptemberétől állami támogatást kaphatnak az ilyen foglakoztatási formához is. A támogatás olyan formában vehető igénybe, hogy regisztrált munkanélküli alkalmi foglalkoztatásakor a táblázatunk szerinti, csökkentett mértékű közteherjegyet kell beragasztania a munkáltatónak.
|
Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap) |
A közteherjegy értéke (Ft/nap) |
Az ellátási alap (Ft/nap) | ||||
|
1. |
1200-1599 |
200 |
1370 | |||
|
2. |
1600-2099 |
400 |
1830 | |||
|
3. |
2100-2599 |
500 |
2460 | |||
|
4. |
2600-3099 |
600 |
3300 | |||
|
5. |
3100-4000 |
800 |
4140 | |||
Az a munkáltató, aki igénybe veszi ezt a támogatási formát, az erre szolgáló formanyomtatványon köteles nyilvántartást vezetni, amelynek tartalmaznia kell a munkavállaló adatait (név, lakóhely, TAJ szám), a munkavégzés időpontját, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, az AM könyv sorszámát, a munkavállalót nyilvántartó kirendeltség megnevezését és a munkavállaló aláírását. A nyilvántartás adatait minden év január 15-éig le kell adni a munkáltató székhelye szerint illetékes munkaügyi kirendeltségnek.
