Az elnök kifejtette: a Matáv által megajánlott 25 százalékos telefondíj-mérséklés nem hat automatikusan a piacra, hiszen az internet-szolgáltatók (ISP) számára ez nem jelent kötelezettséget, ők, ha akarják, önkéntes alapon mérséklik tarifáikat.
Frischmann elmondta: az internetpiacon kialakult viták természetesek, hiszen ez a terület nem homogén, és nagyon kemény érdekellentétek vannak a szolgáltatók között. Az elnök a távközlési piacról elmondta: a magyar hálózati összekapcsolási díjak messze az európai uniós átlag fölött vannak, átlagosan több mint a dupláját teszik ki.
A cél az, hogy ezek a díjak csökkenjenek, s ezért is kell majd alkalmazniuk a távközlési cégeknek hosszú távú előremutató különbözeti költségek módszertanát (Long Run Incremental Cost – LRIC) a jelenlegi, a teljesen felosztott költség módszertana (Fully Distributed Cost – FDC) helyett. Frischmann Gábor ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy nincs közvetlen kapcsolat a módszertanok alkalmazása és a végfelhasználói díjak mérséklődése között.
Az unióban ez év júniusában életbe lépő jogszabályok átvételével kapcsolatban Frischmann megjegyezte, hogy a jelenlegi hazai szabályozáshoz viszonyítva kisebb változások lesznek a piacra lépés területén, komolyabb változások pedig a piac szabályozás, az egyetemes szolgáltatások és a fogyasztóvédelem terén.
Az uniós jogszabályok rugalmasságot adnak a piacszabályozásban: a hatékony működéshez akár 18 részpiacon is megnevezhet a felügyelet jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, és ezek kötelezettségeinek meghatározásában is nagy szabadságot élvez. Jelenleg nálunk csak négy kitüntetett piac – távbeszélő, mobil, összekapcsolási és béreltvonali – van. A bíróság egyébként elsőfokon elutasította a Pannon GSM azon keresetét, amelyben az ellen tiltakozott, hogy a felügyelet tavaly novemberben jelentős piaci erőnek találta az összekapcsolási piacon.
