|
Megújult a fizetési mérleg |
| A 2003-ban bevezetett módszertani változások bár módosítják a folyó fizetési mérleg korábban közölt adatait, nem érintik a reálgazdasági és jövedelemfolyamatokat, illetve a nemzetgazdaság külső egyensúlyi helyzetének tényleges alakulását. A módszertani változások közül az MNB kiemeli, hogy a fizetési mérlegstatisztikában az áruforgalomban a tulajdonosváltást pontosabban közelítő számbavétel váltja fel a fizetési forgalom megfigyelésén alapuló statisztikát. A fizetési mérleg, illetve a nemzeti számlák közötti összhang megteremtése érdekében az idegenforgalmi adatok összeállításában is a KSH-val közösen elfogadott módszertani változásokat vezet be a jegybank. |
|
A folyó fizetési mérleg új számítás szerinti deficitje tavaly az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult, a korrekciót követően 2,771 milliárd eurót ért el, míg a folyó hiány GDP-hez viszonyított aránya 4,1 százalék. A fizetési mérleg javulását feltehetően az okozta, hogy a multinacionális cégek, illetve a nagy exportőrök az alapanyagok importálása helyett készleteiket élték fel, a dekonjunkturális külső helyzetben nem számítanak az export bővülésére.
Tapasztalható–e ikerdeficit a magyar gazdaságban? – tehetjük fel a kérdést a fizetési mérleg hiányát a kiugróan magas, a GDP 8,7 százalékára – rosszabb GDP adatok esetében még nagyobb arányú – államháztartási hiánnyal együtt figyelve. Némely elemzők a mostani állapotokban az 1995-ben lejátszódó folyamatokat vélik felfedezni, amikor a belső és a külső deficit egymást erősítő hatása a válság szélére sodorta Magyarországot.
|
Ikerdeficit |
| Két csatornán keresztül alakulhat ki ikerdeficit. Egyrészt az államháztartási hiányt alacsony hazai megtakarítások mellett jórészt külföldről finanszírozzák, ami rontja a fizetési mérleget. Másrészt a kicsi, nyitott országok esetében – mint a magyar gazdaság – a külföldi befektetők fokozott figyelemmel kísérik az államháztartás alakulását, a romlás jeleire visszavonhatják befektetéseiket, ami megint növeli a fizetési mérleg hiányát. |
|
A jelenlegi helyzetben inkább lehet kettős deficitről beszélni, amikor nincs meg az egymást erősítő hatás, hiszen a külföldi befektetők magatartása nem változott jelentősen az idei államháztartási hiány bejelentésével. Csak találgathatunk, hogy mi motiválta a külföldi tőkét ilyen viselkedésre: vagy elfogadta a kormány jövő évre tett ígéretét, hogy az államháztartási hiányt jelentős mértékben, 4,5 százalékra szorítja le, vagy a megugrást egyszeri tételekből adódó növekedésnek könyvelte el.
|
Megosztott világ |
| A fejlett országokkal szemben Magyarország külkereskedelmi egyenleg továbbra is szufficites, sőt a tavalyi aktívum ebben a körben 296 milliárd forint növekedett is és összesen 794 milliárd forintot ért el. Az Európai Unióval szemben is tarjuk többletünket, az idei mérték 1209 milliárd forintot ért el, míg a közép-kelet-európai országokkal folytatott kereskedelmünk a tavalyihoz hasonlóan alakult. Egyedüli, méghozzá növekvő tendenciát mutató mérleghiány a fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmi kapcsolatokban alakult ki, értéke 1250 milliárd forintban állapodott meg. |
|
Videójátékok dobták meg a kivitelt
A múlt év jelentős fejleménye, hogy a külkereskedelmi áruforgalom hiánya 3,424 milliárd euróra (830 milliárd forint) csökkent a tavalyelőtti 3,552 milliárd eurós értékhez képest. A deficit szűkülése az export 7,4 százalékos, a 6,4 százaléknyi importnövekedést meghaladó bővülésének köszönhető. Az export értéke 2002-ben 36,503 milliárd euró volt, míg a vele szemben álló import 39,927 milliárd.
A kivitelen belül, a több mint fele arányban meghatározó, gép- és szállítóeszköz-export érte el a legmagasabb növekedést, a tavalyi bázishoz viszonyítva volumene 10 százalékkal emelkedet. A híradástechnikai berendezések körében jelentkezett a legdinamikusabb bővülés, a kivitt mobiltelefonok értéke forintban 78 százalékkal volt nagyobb az előző év értékénél. A 2001-es adatnál hangsúlyosan erősebb gépkivitelben mégis a legnagyobb húzóerőt az első fél év 180 milliárd forint értékű videójáték-exportja képviselte.
|
Iparcikkek az élen |
| A tavalyi kiskereskedelmi forgalom értéke 6105 milliárd forintot ért el, míg 2001-ben ugyanez az érték 5394 milliárdot. A kiskereskedelmi forgalom termékköri bontásában az átlagot valamivel meghaladó 11 százalékos növekedést tapasztaltak az iparcikkek területén, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a bővülés 10,8 százalékot ért el. |
|
Nő a megtakarítási kedv?
Meglepő eredmény, hogy a kiskereskedelmi forgalom mindössze 10,7 százalékkal bővült 2002-ben, és a hó/hó alapon számított decemberi növekedés is csak 8,7 százalékot ért el. A tavalyi évben kiugróan, 13,6 százalékkal növekvő reálkeresetek mellett magasabb forgalombővülésre lehetett volna számítani.
Ugyan mire költötték a gazdasági szereplők éves jövedelmük fennmaradó részét? Bár a versenyképesség-javulást meghaladó magas bérkiáramlást a gazdaság legfelsőbb döntéshozói gyakran elmarasztalják, elképzelhető, hogy ez a tényező élénkítette hazánkban a korábban hiányzó megtakarítási kedvet.
Ugyanakkor a kiskereskedelmi adatokat más oldalról is figyelhetjük, a bővülés mértéke a 2001-es 5,4 százalékos növekedésnek majdnem a kétszerese. Az 1998 óta nem látott fellendülés az előbb említett magas bérkiáramlással, az áremelkedés lassulásával és a termékkínálat bővülésével magyarázható.
| Költségvetési szféra – áthúzódik |
| A bruttó átlagkereset 18,3 százalékkal, a nettó átlagkereset 19,6 százalékkal haladta meg a 2001-est. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2002-ben 122 500 forint volt. A versenyszférában átlagosan 13,3 százalékkal nőttek tavaly a bruttó keresetek, míg a költségvetést 29,2 százalékos keresetemelkedés jellemezte. Ez utóbbi terület magas növekedési ütemét a 2001-es központi intézkedések áthúzódó hatása és a 2002-es illetményemelések, egyebek közt a minimálbér 40 ezer forintról 50 ezer forintra emelése okozta a KSH jelentése szerint. |
|
Szárnyaló keresetek – stagnáló munkanélküliség
A reálkeresetek soha nem látott, 13,6 százalékos tavalyi emelkedése arra enged következtetni, hogy a gazdasági szereplők bérmegállapodásaikban a jegybanki előrejelzésekhez képest még mindig magasabb inflációval számolnak. Bár a keresetek nominális értékét leggyakrabban év elején rögzítik a vállalatok, az akkor várt 4,5 százalékos és a megvalósult 5,3 százalékos inflációhoz képest jóval magasabb értékkel kalkuláltak.
A reálkeresetek növekedésében központi szerepet játszott az is, hogy a 2001-es központi intézkedések, illetményemelések és minimálbérnövelés hatása az idei évre is áthúzódott, és 29,2 százalékos bruttó keresetbővülést váltott ki a költségvetési szférában. A keresetnövekedés ugyanakkor nem járt tavaly jelentős létszámleépítéssel, a korábban beígért nagyobb elbocsátások várhatóan áthúzódnak az idei évre. A munkaerőpiacon az aktivitási arány némileg javult is a 2001-es 53,3 százalékról 53,6 százalékra. A munkanélküliségi ráta pedig csekély mértékben romlott: 5,9 százalékra.
