A hét elején észak-koreai rakéta csapódott a Japán-tenger nemzetközi vizeibe, pár órával azelőtt, hogy Collin Powell amerikai külügyminiszter részt vett Dél-Koreában az új elnök, Ro Mo Hjun beiktatási ceremóniáján. Ro elnök beszédében nem reagált az újabb incidensre, viszont felszólította Phenjant, hogy hagyjon fel a nukleáris fegyverkezéssel.
A kedden kiadott phenjani nyilatkozat ezzel szemben csupán amerikai repülőgépekről szól, melyek „kémkedés céljából hatoltak be az ország légterébe, már nem először”. Japán hírügynökségek értesülései szerint Phenjan két rakétát próbált kilőni, de csak az egyiket sikerült.
Amerika blokádot tervez
Az utóbbi hetek eseményeiből egyelőre úgy tűnik, Észak-Korea nem enged a nemzetközi nyomásnak, sőt. Az atomsorompó egyezmény felmondása után nemrég bejelentette, hogy felmondja az 1953-ban egyrészről Észak-Korea és Kína, másrészről az amerikai többségű ENSZ-haderők parancsnoksága által aláírt békeszerződést.
Az amerikai külügyi diplomácia, mely kénytelen energiájának jelentős részét az iraki konfliktus megoldására fordítani, láthatóan nem téveszti szem elől az észak-koreai katonai törekvéseket sem, ám egyelőre nem szánta el magát. Néhány nappal ezelőtt Powell külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok hamarosan újra küldi élelmiszersegély-szállítmányait Észak-Korea számára. Leszögezte, országa nem használja politikai fegyverként az élelmiszert, a december óta szünetelő szállítást azért lehet csak most felújítani, mert a kongresszus csak nemrég hagyta jóvá költségvetési fedezetét.
Az engedékeny hangnem azonban változhat, hiszen Powell távol-keleti körútjának egyik célja, hogy elnyerje a környező országok beleegyezését esetleges gazdasági szankciók bevezetéséhez Phenjannal szemben. Tengerentúli lapértesülések szerint ugyanis Washington arra készül, hogy szankciókkal kényszeríti Észak-Koreát nukleáris fegyverprogramjának feladására.
Az tervek szerint tengeri blokáddal akarják útját állni Phenjan fegyverkivitelének, és a Japánban élő koreaiak pénzátutalásait is betiltanák. (A rakétatechnológia exportja Phenjan egyik legfontosabb bevételi forrása.) A tervet az amerikai kormány egyelőre talonban tartja, mivel még nem tudta megszerezni a térségbeli államok, Kína, Oroszország, Dél-Korea és Japán támogatását.
Az enyhülés jelei
Idős dél-koreaiak újabb csoportja látogathatta meg rokonait ötven év után a kommunista vezetésű Észak-Koreában. A száz, többségében 70 évnél idősebb embert busszal vitték át a két Korea között mindössze néhány hete kiépített első közúti határátkelőn. Három napot tölthetnek rokonaikkal az északi országrész egyik üdülőhelyén. A három évvel ezelőtti észak-déli csúcstalálkozó óta 461 dél-koreai találkozhatott mintegy száz, északon élő hozzátartozójával hasonló rokonlátogatás keretében. Az 1953-ban véget ért koreai háború óta a két ország között nincs postai vagy telefonos kapcsolat, és átlagemberek mindeddig nem léphették át a megerősített határt.
A térségben eközben egyre feszültebb a helyzet, és az érdekeltek nemigen találják a közös nevezőt. Az USA Pekingtől aktívabb közreműködést vár, ezzel szemben a kínai vezetés kimondva-kimondatlanul úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak és Észak-Koreának kell megoldania a problémát. Ez a phenjani állásponttól sem esik messze.
Japán a helyzet súlyosságára figyelmeztet. A szigetország vezetői nemrég leszögezték, ha megbizonyosodnak arról, hogy Phenjan kész nagy hatótávolságú rakétákkal támadni, akkor Japán megelőző katonai csapást mér Észak-Koreára.
Az új dél-koreai elnök diplomatikusabban fogalmazott. „A gyanú, hogy Észak-Korea atomfegyvereket fejleszt, a világbékét fenyegeti, nem beszélve Koreai-félsziget és az észak-ázsiai térség békéjéről” –mondta Ro, de sietett azt is leszögezni, hogy nyíltan vállalja az Egyesült Államok és országa közötti véleménykülönbséget, és minden amerikai tervet ellenezni fog, amely Észak-Koreát katonai támadással fenyegeti.
Az el nem kötelezettek
Az el nem kötelezett országok vezetőinek Kuala Lumpur-i értekezletén is szóba került az észak-koreai fegyverkezés problémája. „A rakéta kilövése kétségkívül bonyolítja a problémát, ez nem a megfelelő mód a párbeszéd folytatására” – mondta Hassan Wirajuda indonéz külügyminiszter. Kína, amely megfigyelőként van jelen Kuala Lumpurban, küldöttje útján önmérsékletre szólított fel. „A jelenlegi kényes időpontban minden érintett félnek önmérsékletet kellene tanúsítania, nem pedig provokatív akciókat végrehajtani, ami magasabb szinten okozhat konfliktusokat” – idézte az AP Vang Kuang-ja külügyminiszter-helyettes szavait.
Phenjan legújabb fenyegetéseit sokan válaszként értékelik arra az amerikai bejelentésre, hogy az Egyesült Államok hadihajói a jövő hónapban hadgyakorlatot tartanak az észak-koreai partok közelében. A amerikai és dél-koreai közös hadgyakorlatot minden évben megrendezik, de idén különösen fel fogja dühíteni Észak-Koreát, mely meg van győződve arról, hogy Washington támadást tervez ellene. Phenjan rendszeresen elítéli a közös hadgyakorlatokat, mondván, hogy az inváziót készítik elő.
Talán a várhatóan minden eddiginél élesebb északi reakciót megelőzendő, Szöulban amerikai katonai tisztviselők határozottan kijelentették, hogy a hadgyakorlat nem kapcsolódik az észak-koreai nukleáris válsághoz, és a tervekről tájékoztatták Phenjant. Az azonban tény, hogy jelenleg is több mint harmincezer amerikai katona állomásozik a térségben.
