A gazdasági és közlekedési miniszter elfogadta László András lemondását, s kezdeményezte a Nemzeti Autópálya Rt. Elnöki tisztségéből történő felmentését, miután kiderült, hogy a Forgács és Kiss Ügyvédi Irodát, melynek egyik tagja volt, jelenleg is szerződéses viszony fűzi a Nemzeti Autópálya Rt.-hez.
Húsosfazék és praktikum
Az ügyvédi irodák és az állami szervek sajátos kapcsolata a rendszerváltás óta töretlen. A botrányok kapcsán mindig a hatalomhoz közel álló ügyvédi iroda és a költségvetési pénzeket nagyvonalúan költő megbízó fél kerül reflektorfénybe. Ilyen volt a Tocsik-ügyben elhíresült sikerdíj, aztán az SZDSZ-es Eörsi Mátyás ügyvédi irodájának kifizetett összeg a privatizációban való közreműködésért, majd az Ifjúsági és Sport Minisztérium megbízása Martonyi János akkori külügyminiszter ügyvédi irodájának.
Korábban azt derült ki, hogy a Malév átvilágításának feladatát kapta meg a kormányváltás után Kiss Elemér knacelláriaminiszter korábbi ügyvédi irodája, amelynek továbbra is egyik tulajdonosa az ügyvédi munkavégzést szüneteltető miniszter. Az újabb ügy kipattanását követően csütörtök délben Kiss bejelentette: javasolja, hogy a későbbiekben az ügyvédi irodából politikusi pályára kerülő személyek korábbi munkahelye ne kaphasson megbízást állami tulajdonú cégektől, valamint levelet írt kollégáinak, hogy már most mondjanak le ilyen jellegű munkáikról. Délután kiderült, hogy a kormányfő jogszerűnek, de erkölcsi szempontból elítélendőnek tartja, ami történt, és ösztönözni fogja egy, a normákon túlmutató erkölcsi kódex kimunkálását. A Népszabadság információi szerint Kiss Elemér egykori ügyvédi irodája kész eleget tenni a miniszter kérésének, és felbontja az ominózus szerződéseket.
A közbeszerzési törvény szigorú
A harmadik Kiss-ügy
A Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában lévő Közlönykiadó Kft. és a Magyar Nemzet között hatályban volt szerződési ügylet lezárását is a részben Kiss Elemér tulajdonában lévő Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda bonyolítja le – írja a Magyar Nemzet.
Jó érv az ügyvédválasztás szabadsága
Más a helyzet azonban, ha olyan beszerzésekről van szó, amelyeket külön törvény szabályoz. Ezekre nem vonatkozik a közbeszerzési törvény. Tipikusan ilyen az ügyvédi megbízás, annál is inkább, mert a szabad ügyvédválasztás jogát törvény biztosítja. Márpedig a pályáztatás a szabad ügyvédválasztás jogát sértené. Ezért fordulhat elő, hogy az ügyvédi irodák megbízásairól értékhatártól függetlenül szabadon dönthet minden intézményvezető.
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy korántsem az ügyvédi szabadságról, sokkal inkább az adóforintok ellenőrizetlen elköltéséről van szó. A költségvetési szervek ugyanis nem kizárólag bejegyzett ügyvéd által végezhető tevékenységre – mint a perbeli képviselet vagy a szerződéskötés – kérnek fel pályáztatás nélkül irodákat, hanem gyakran más ügyekben – átvilágítás, jogszabály-előkészítés – is kerülik a pályáztatást.
