A FigyelőNethez is eljuttatott közlemény szerint a mostani határozat az Európa tervet és a kormányprogramot hivatott megalapozni. A kabinet célja „az M0, M3, M5, M7 autópályák és a kapcsolódó gyorsforgalmi utak építésének folytatása és befejezése, a 4., 6., 8. főutak gyorsforgalmi úttá fejlesztése, települések közötti és településeket elkerülő utak, mellékutak, kistelepülések feltáró útjainak fejlesztése, valamint növekvő források biztosítása az úthálózat üzemeltetésére és fenntartására.”
Autópályák a megyei jogú városok felé
Ami a részleteket illeti: az új autópályák a ciklus végéig elérnének a nagy megyei jogú városok közül Miskolcig, Debrecenig és Szegedig, továbbá Dunaújvárosig (Budapestről), ugyanakkor Nagykanizsát a délnyugati országhatár felől lehetne autópályán megközelíteni. Budapest körül az M0-s gyűrű északi szakasza épülne meg, az új Duna-híddal együtt.
A kormányzati közlemény szerint „az elmúlt évek gazdaságfejlesztési nehézségei rámutattak arra, hogy mind hazánk befektetési vonzáserejének erősítése, mind pedig a területfejlesztési, a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések elérése kiszámítható és biztonságos gazdasági környezetet, átlátható infrastruktúrafejlesztési koncepciót igényel. Ennek hiányában nehezen lehet teljesíteni EU integrációs feladatainkat”.
EU-átlagot szeretnének
Mindez azt jelenti, hogy a kormány szeretné felzárkóztatni az Európai Unió átlagához Magyarországot, ami 2015-ben várhatóan 27 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózatot jelent ezer négyzetkilométerenként. Jelenleg a magyar gyorsforgalmi úthálózat hossza 633 kilométer, sűrűsége pedig 6,8 kilométer ezer négyzetkilométeren. Ennek feloldására a mostani kormányelőterjesztés szerint 2015-re el kell érni, hogy a gyorsforgalmi úthálózat hossza érje el a 2520 kilométert, megközelítve az EU mostani 15 tagja jövőbeni (2015-ös) mutatójának már említett átlagát.
A kormány szerint Magyarország az elmúlt tíz év átlagában közútfejlesztésre és az úthálózat fenntartására a gazdasági lehetőségek szerint is keveset költött. Az EU-hoz való felzárkózás felgyorsítása érdekében ezért 2003-2006 között, az elmúlt 10 év átlagos költésének „közel háromszorosa tűzhető ki megvalósítható célként”.
Források nélkül nem megy
A fejlesztésekhez szükséges források előteremtése nélkül nem érhetők el az előzőekben ismertetett célkitűzések – írja a kormányzati kommunikációs központ, ami nyilvánvalóan arra utal, hogy a pénzügyminisztérium és a gazdasági tárca valószínűleg még most sem jutott egyezségre arról, hogy miből finanszírozzák az egyesek szerint immár 1100 milliárdosra duzzadt sztrádaépítési programot, amelynek elemeiről Medgyessy Péter a parlamentben már szót ejtett, amikor az ország helyzetét és jövőképét vázolta a múlt héten, napirend előtti felszólalásában.
A mostani kormányzati ciklus végére mindenesetre a kabinet azt tervezi, hogy a gyorsforgalmi úthálózat jelenlegi 633 kilométeres hosszát 420 kilométerrel növeli. A növekedés 326 kilométernyi autópálya és 94 kilométernyi autóút átadásából jön létre, amelyeket 2007. január 1-jére fejeznének be. Így az autóutak és sztrádák teljes hossza 1053 kilométerre bővülne.
További építkezések előkészítése is megkezdődik
2003 és 2006 között további 425 kilométernyi gyorsforgalmi út (155 kilométer autópálya és 270 kilométer autóút) építése megkezdődne, valamint a 2015-re tervezett hálózat megvalósítása érdekében a 2003-2006 közötti időszakban a megépített és az építés alatt álló szakaszokon túl mintegy 800 kilométernyi újabb nyomvonalat lehetne előkészíteni. Az előkészítés tulajdonképpen tervezést, területszerzést és régészeti feltárásokat jelent.
A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési feladatainak összköltsége a 2003-2006 közötti időszakban 2002. évi árszinten meghaladja az ezermilliárd forintot. Az elmaradt fejlesztéseken túl a fenntartási és üzemeltetési hiányt is megpróbálják pótolni. Az előterjesztésben szereplő programot több forrásból valósítják meg. Közvetlen költségvetési forrásként jelenik meg a Felzárkóztatási Infrastruktúra Fejlesztési Alapprogram (FIFA), az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat (ÚFCE), valamint a kiemelt kormányzati beruházások előirányzata.
Külföldi hiteleket is akar a kormány
Mindezekhez társulhatnak hosszú lejáratú hitelek (az EIB, vagyis az Európai Beruházási Bank, az EBRD, tehát az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, továbbá belföldi pénzintézetek kölcsöneiről lenne szó). Ezek a költségvetés bevételeit bővítik, de több évre húznák szét a törlesztő részleteket. Nem költségvetési forrásként jöhet szóba a magántőke (koncessziós változat), illetve az operatív lízing.
A fentiek elérését segítheti az Európai Unió ISPA, valamint a Kohéziós Alap támogatása. További EU forrásokhoz juthat Magyarország – a kormány szerint – a Strukturális Alapból, a környezetkímélő infrastruktúra fejlesztése és az elérhetőség javítása céljából, amelynek projekt-listája elkészült és Európai Uniós egyeztetése folyamatban van.
