Két új vállalkozás-fejlesztési programért is felelős a Magyar Fejlesztési Bank – derül ki a kormány február 12-i dátummal megjelent határozatából, amelyet a Népszabadság idéz. A bank középtávú stratégiájának irányelveiről szóló dokumentum tartalmazza azokat a hitelprogramokat is, amelyeket az MFB-nek ki kell dolgoznia. Ezek közül egy ismert: Medgyessy Péter miniszterelnök a múlt héten, évértékelő beszédében jelentette be a 120-150 milliárdos keretű, az Európa-terv részét képező technológiai, felzárkóztatási, beruházási hitelprogramot, amelyben 40 milliárdot a kis- és középvállalkozásoknak különítettek el. Újdonság viszont a 35-50 milliárd forint hitel- és 10-15 milliárd forint tőkejuttatási keretű kis- és középvállalkozói projektkiegészítő hitel- és fejlesztési tőkeprogram, amely a nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódik, és célja az EU-források bevonásának segítése. Megkezdéséhez azonban – a mostani stratégia alapján – módosítani kell az MFB-ről szóló törvényt. Ahhoz viszont nem szükséges törvénymódosítás, hogy – a kormány határozata szerint – a bank belevágjon a regionális infrastruktúra- és vállalkozás-fejlesztési hitelprogramba. Ez a regionális egyenlőtlenségek mérséklését, a területfejlesztési célok megvalósítását segítené, kerete pedig 15-30 milliárd forint lenne.
A stratégiából az is kiderül, hogy az MFB a jövőben szinte csak hitelezéssel segítheti a vállalkozókat. Tőkét csak fejlesztési céllal fektethet be, legfeljebb öt évre – és az így szerzett részesedése nem lehet többségi (nem haladhatja meg a 49 százalékot). Ezenkívül csak olyan beruházásokat finanszírozhat, amelyek megtérülnek – akkor is, ha állami projektek megvalósítását segítik. Vagyis az MFB-nek szakítania kell a korábbi gyakorlattal, nem finanszírozhat eleve veszteséges állami beruházásokat (ilyen például az autópálya-építés), és nem számíthat arra, hogy veszteség esetén az állam tulajdonosként biztosan kisegíti. A január elseje után külföldi forrásból felvett MFB-hitelek árfolyamkockázatát például az állam nem vállalja – igaz, a bank tartozásaira továbbra is kezességet vállal a hitelezőkkel szemben.
A kormány ezenkívül azt is kikötötte, hogy az MFB kötvénykibocsátásait – az általános célú külföldi forrásbevonást – a bank az Államadósság Kezelő Központ Rt. ügynöki közreműködésével bonyolíthatja le. Ez azt jelenti, hogy a bank nem jelenhet meg önállóan a külföldi kötvénypiacon – vagyis nem teremthet konkurenciát a magyar államkötvényeknek, ahogyan ezt korábban tette. Az MFB ugyanakkor önállóan vehet fel forrást, ha azt meghatározott céllal – vagyis egy adott program finanszírozásához – és az állammal összehangolt módon teszi.
Az eddigi gyakorlattól eltérő szabályt jelent, hogy a bank nem végezhet olyan tevékenységet, amely az uniós statisztikai rend szerint állami kiadásnak minősül. Ezenkívül az MFB nem adhat egyedi elbíráláson alapuló hiteleket – döntően a vállalkozások és az intézmények széles köre számára elérhető forrásokat kell biztosítania, részben a kereskedelmi bankok bevonásával.
Az új szabályok szerint tehát az MFB nem végezhet állami jellegű tevékenységeket, nem folyósíthat vissza nem térítendő támogatásnak minősülő hiteleket, nem lehetnek ilyen jellegű befektetései, és a jövőben a fejlesztési hitelezésre, illetve fejlesztési tőkebefektetésekre kell koncentrálnia.
