Idejében át tudtuk volna tekinteni a Nemzeti Üdülési Alapítvány dolgait, és lett volna szavunk a Magyar Fejlesztési Bank visszatetszést kiváltó agrárhitelezési gyakorlatához – sorolja Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a “mi lett volna, ha” kezdetű kérdésre a választ. Mármint ha már korábban is vizsgálhatták volna a közpénzek fölhasználásában érintett gazdálkodó szervezeteket. Górcső alá vehették volna az M3-as autópálya-építés költségeit, és korábban vizsgálták volna a Magyar Televízió Rt.-t, nem csak a tavalyi évtől, amikor végre beengedték oda őket.
A tervezett üvegzseb törvény főbb szempontjai és lépései
A változtatáscsomag jogi alapvetése: üzleti titok korlátozása a közpénzek, a közvagyon kezelésében; közérdekből nyilvános adat új fogalma a polgárjogban; közpénzfelhasználás: kívül a személyes adatvédelmen
NYILVÁNOSSÁG
• Fejlesztési támogatások összegének és a kedvezményezettek nevének közlése
• Tájékoztatás a legalább nettó 5 millió forintos, közpénzeket, közvagyont érintő szerződésekről
• Cégbíróságnál elhelyezendők: az állami, önkormányzati cégek és tulajdonosuk közötti szerződések, illetve a legalább 1 milliós ingyenes vagyonjuttatásaikról szóló okiratok
• Zárt önkormányzati ülések esetén is biztosítani kell a közérdekű adatok nyilvánosságát
• A közérdekű adatok ügyében indított per illetékmentes
ÁTLÁTH ATÓSÁG
• Vagyonnyilatkozatot kell tenniük a döntéshozók hozzátartozóinak és az állami cégek vezetőinek is
• Költségvetési szervek közhiteles nyilvántartása
• Közbeszerzés az állami cégek beszerzései és az állami kezességgel finanszírozott projektek esetében
• Állami cég nem alapíthat másik céget
• Állami cégnek szabályzatot kell készítenie a vezető tisztségviselők javadalmazásáról
ELLENŐRZÉS
• A számvevőszék vizsgálhatja az állam, az önkormányzatok szerződéses partnereit is
• Jogtalan uniós támogatást vissza kell fizetni
• Gazdálkodó szervezet csak a kormány, illetve képviselő testület engedélyével alapítható
• Állami tulajdonú cégeknél kötelező a felügyelőbizottság
• 200 milliós jegyzett tőke felett az ÁSZ tesz javaslatot az fb- elnökre
Elmaradt lebuktatások
Habár egy-két ügyben csakugyan történtek feljelentések (Országimázs Központ, Millenáris Park), a kormányváltás után, mint annyiszor, ezúttal is elmaradtak a nagy “lebuktatások”, egyelőre nem váltak valóra a közélet megtisztításáról a választási kampányban tett ígéretek. A kormányprogram mindenesetre “üvegzseb-program” gyűjtőnév alatt, a közpénzek és a köztulajdon felhasználásának átlátható rendszerét ígérte kiépíteni. Ennek jegyében azonban csak most, a héten kezdődött meg a törvényjavaslat tárgyalása.
Ha a javaslatot csakugyan elfogadják, az ÁSZ kiléphet abból a karanténból, amelyet eddig az államháztartás, illetve az állami tulajdonú cégek köre jelentett számára. Vizsgálhatja ugyanis a köztestületeket, közalapítványokat, gazdálkodó szervezeteket, ha közpénzek fölhasználásáról van szó. Mi több, betekinthetnek a számvevők valamennyi szerződésbe és a közreműködő partnerek tevékenységébe is a költségvetésből finanszírozott beszerzések és a közvagyont érintő tranzakciók kapcsán. Igaz, az államháztartáson kívüli partnereknél az ÁSZ nem élhet a zárolás eszközével. Kovács Árpád élni kíván a vizsgálataik körét érintő döntés jogával, és a jelentős programok átvilágítására szeretné koncentrálni az erőket.
Csűrcsavar
Igaz, ami igaz, meglehetősen nehéz kiigazodni az “Üvegzseb” kódexen, amely 19 más törvény módosításából áll. Bárándy Péter, az előterjesztést jegyző igazságügy-miniszter két lényeges ponton próbál célt érni. Az egyik a nyilvánosságra tartozó adatok körének kiterjesztése, mégpedig párhuzamosan a polgárjog és az adatvédelmi jog síkján. A másik az államháztartási törvény (áht) – ki tudja, hányadik – módosítása, amelynek során az állami intézményeket és ezek intézményeit, társaságait próbálják rászorítani az átláthatóbb működésre. Ehhez kapcsolódik némi önkormányzati törvénymódosítás, amely a helyhatóságoknál és intézményeiknél támogatja meg az áht-ben leírtakat, ha erre a honatyák kétharmada áldását adja.
Üzleti titok – korlátozva
A nyilvánosság alapintézményeihez is a kényes kétharmad miatt közelítenek kétféle úton. A polgári törvénykönyvben bevezetett új fogalom, a “közérdekből nyilvános adat” lenne irányadó az állami és helyi önkormányzati költségvetés, az uniós támogatások felhasználása, a közvagyon kezelése körében egyaránt, amely azonban nem vezethet olyan információk (különösen technológiai, műszaki, munkaszervezési, logisztikai megoldás vagy know-how) kiteregetéséhez, ami az üzleti érdekek aránytalan sérelmével jár.
Ezzel a megkötéssel korlátozzák az “üzleti titok” fogalmát, nemcsak a Polgári Törvénykönyvben, hanem számos gazdasági törvényben is. Aki az állammal vagy az önkormányzatokkal pénzügyi kapcsolatot létesít, köteles tájékoztatást adni a közérdekből nyilvános adatokról. A polgárjog e ponton igencsak közjogiassá válik, ám nyilvánvaló a csábítás, hogy a ptk. csak “feles” törvény, így különösebb ellenállás nélkül “átmehet” a parlamentben. Az adatvédelmi törvény ellenben kétharmados, bár itt szintén a “közérdekű adat” közpénzek sorsát is szem előtt tartó átfogalmazásával igyekeznek haladást elérni, ha ebben az ellenzék is partner lesz.
“Egymástól többé-kevésbé független törvénymódosításokról van szó, ezért akkor is célt érhetünk, ha a minősített többséget igénylő részeket elutasítják” – vélte érdeklődésünkre egy igazságügy-minisztériumi szakértő. “A Fidesz-MPP képviselőcsoportja még nem döntött, hogy támogatja-e a törvényjavaslatot” – indokolta érdeklődésünkre Mátrai Márta frakcióvezető-helyettes tartózkodó szavazatukat az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén. A “salátatörvényt” nem tartották ugyan tárgyalásra alkalmasnak, de sok törekvést értékelnek benne. A “feles” törvénymódosítások persze a kormány oldalán tartják a kezdeményezést a korrupció elleni harcban, bár ellenzéki elutasítás esetén az egyik “legütősebb” rész, a számvevőszéki törvénymódosítás vérezne el.
Az Üvegzseb törvény kapcsán módosuló jogszabályok
KÉTHARMADOS TÖRVÉNYEK
• Számvevőszéki törvény
• Adatvédelmi törvény
• Önkormányzati törvény
FELES TÖRVÉNYEK Államháztartási törvény
• Közhasznú szervezetek
• Polgári törvénykönyv
• Társasági törvény
• Cégtörvény
• Koncessziós törvény
• Munka törvénykönyve
• Polgári perrendtartás
• Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak
• Privatizációs törvény
• Versenytörvény
• Hitelintézeti törvény
• Magánnyugdíj-törvény
• Tőkepiaci törvény
• Közbeszerzési törvény
• Illetéktörvény
Az államháztartási törvény talán legfontosabb újítása, hogy nyilvánosságra kell hozni a közpénzekből nyújtott nem normatív, céljellegű támogatások kedvezményezettjeinek nevét, a támogatás összegét, célját. Publikálni kell a közpénzekből finanszírozott, legalább nettó 5 millió forint értékű árubeszerzés, szolgáltatás, beruházás, vagyonértékesítés vagy -hasznosítás, vagyonátadás, koncesszióba adás esetén a szerződés adatait is.
A költségvetési szervekről az Államháztartási hivatalnak közhiteles nyilvántartást kell vezetnie (szeptember végén 15 ezer 298 költségvetési és társadalombiztosítási szerv működött az országban). Költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, és támogatást is csak akkor folyósíthat alapítvány részére, ha erre a költségvetési törvény alapján pályázni lehet. Gazdálkodó szervezetben legalább többségi irányítást biztosító befolyással kell rendelkezniük, és az ezekben viselt anyagi felelősség nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét. (Kivéve persze, ha törvény másként rendelkezik: a Magyar Fejlesztési Bankban például az állami garanciaállomány 17-szeresen meghaladja a jegyzett tőkét, de erre külön törvény van.) A kormány, illetve helyi cégnél a tulajdonos önkormányzat jóváhagyása szükséges a gazdálkodó szervezet alapításához vagy ahhoz, hogy költségvetési szerv egy cégben részesedést vállalhasson. Ugyanakkor a központi költségvetésen belül alapított vállalat nem hozhat létre további társaságokat – készül kimondani a törvény.
Ha az ilyen cég tulajdonosa és a társaság között szerződés jön létre, akkor ezt a cégbíróságnál letétbe kell helyezni, mint ahogy nyilvánosak az ilyen társaságoknak nyújtott, legalább 1 milliós ingyenes vagyonjuttatások is. Az állami cégeknek szabályzatot kell alkotniuk a vezetők díjazásáról, bérezéséről, végkielégítéséről. A 200 milliós jegyzett tőkéjű vagy nagyobb cégek felügyelőbizottságainak elnökeit az ÁSZ javaslata alapján kell kinevezni – szorgalmazza az Üvegzseb törvényszöveg.
Megpróbálják bereteszelni a közbeszerzés megkerülésének kiskapuját: ezentúl akkor is meg kell hirdetni az eljárást, ha gazdasági társaság rendeli meg közpénzekből a munkát. Az állami garanciával finanszírozott projektekre is közbeszerzéssel kell beszállított keresni. “Az üveghegy egereket fial”, írja Nyikos László volt számvevőszéki alelnök a Magyar Hírlapban. Talán ez túlzás, de annyi bizonyos, hogy az előterjesztő jelentősen enged a kormányprogramból, amikor eltekint az 500 millió forintnál nagyobb kerettel gazdálkodó költségvetési intézmények beszámolóinak auditálásától.
