|
Profit-Extra: volt, nincs |
| Tiszavirág-életű próbálkozásnak bizonyult a Profit-Extra Ingatlanbefektetési és Hasznosító Szövetkezet. A tavaly szeptember 25-én öt fővel alakult szervezet tetszetős hirdetésekkel (15,5-től 19,5 százalékos hozamígéretekkel) és tágas belvárosi irodával várta az ügyfeleket már azt megelőzően is, hogy a cégbírósági bejegyzés (december 27.) megtörtént volna. E törvénytelenséggel azonnal felhívta magára a PSZÁF figyelmét (amely értesítette a törvényességi felügyeletet ellátó Cégbíróságot), ám közbeavatkozásra nemigen maradt idő: január 15-én, az alapítást követően alig négy hónappal ugyanis a szövetkezet a jogutód nélküli megszűnésről határozott és azóta végelszámolás alatt áll. Ez magyarázza, hogy a Ráday utcai iroda miért köszönti mindig lehúzott rácsokkal a korábban álllítólag szép számmal érkező érdeklődőket. Makk Mátyást, az igazgatóság korábbi elnökét, egyben a kijelölt végelszámolót nem sikerült utolérnünk (telefonszáma nem elérhető), így csak remélni tudjuk, hogy a sikertelen próbálkozásnak nincs túl sok kárvallottja. |
|
Január utolsó, majd február első napjaiban – egy vagy két lépésben – minden kereskedelmi bank átvezette betétikamat-struktúráján az MNB kétszer száz bázispontos alapkamat-csökkentését. Ennek következtében ma az egy hónapra lekötött lakossági betétekre jellemzően 3-4,5 százalékos kamatot, a háromhónapos lekötésre 3,5-5 százalékot, a hathónaposra 4-5,5 százalékot, az éves lekötésekre ennél hajszálnyival magasabb, de legfeljebb 6 százalékos kamatot fizetnek. Ezek a kondíciók a mostani 5 százalék körüli inflációs szint mellett aligha adnak pozitív reálhozamot, így egyre kevésbé népszerűek a befektetők körében.
Magas kamatok…
Annál vonzóbbak lehetnek az úgynevezett ingatlanbefektetési szövetkezetek kétszámjegyű hozamígéretei, amelyek az általános kamatcsökkentési lázból is alig-alig vették ki részüket. A Duna-Profit különösen merész ajánlattal csábítja ügyfeleit: lassan egy éve változatlan, 16-20 (!) százalékos fix hozamot garantál a 3-12 hónapra lekötött befizetésekre. A FigyelőNet információi szerint ráadásul nem is tervezik a kamatok lejjebb szállítását, így a tagok igen busás extrahozamhoz juthatnak az alternatív befektetési lehetőségekhez képest.
A 2001. augusztusában alakult Fundamentum XXI. Ingatlan Szövetkezet hasonlóan csökönyös: tavaly márciusa óta tartja a 12-17,5 százalékos fix hozam ajánlatát. A hat éve tevékenykedő Pilis-Invest az utóbbi időben ugyan többször is csökkentette a garantált hozamszintjét, így már „csak” 12-16 százalékot kínál. Hozzájuk képest már-már konzervatív befektetési politikát követ az ebben a műfajban legöregebb rókának számító Baumag, amely 8-12 százalékot fizet a tagi kölcsönökért cserébe.
|
A kritikus tömeg |
| A tagokat nyilvános hirdetésekkel toborzó négy ismert szövetkezet összesen mintegy 17 ezer tag befizetéseit kezeli. A tagok némelyike csupán tízezer forintot bíz a szövetkezetekre, de mások akár több tízmilliós összegeket is, így azok becsült összvagyona ma már több százmilliárdra tehető. (Összehasonlításképpen a takarékszövetkezetek betétállománya 650 milliárd körüli, a teljes bankszektorban elhelyezett lakossági betéteké tavaly szeptember végén 3100 milliárd forint volt, a befektetési alapok összportfóliója pedig az ezermilliárd forintot közelíti.) Nagyságrendjüket tekintve tehát egyre jelentősebb forrásgyűjtő intézményekké válnak, miközben működésük átláthatóságának és folyamatos szakmai felügyeletük híján egy növekvő fekete lyukra kezdenek emlékeztetni. |
|
…garancia nélkül
A magas hozamok titkát nehéz megfejteni. Mint mondják, csakis ingatlanbefektetésekkel, ingatlanok hasznosításával, lakóparkok építésével és üdülési jogok értékesítésével foglalkoznak, illetve a Baumag esetében például a cégcsoport különböző tevékenységeinek finanszírozásával. E tevékenységek anyagi forrásához járulnak hozzá a szövetkezeti tagok az általuk megvásárolt szövetkezeti részjegyek ellenértékével, illetve további tagi kölcsön nyújtásával.
A busás hozamok fejében nyújtott tagi kölcsönügyletek jogilag ugyan nem, tartalmukban már annál inkább emlékeztetnek a bankok klasszikus betétgyűjtési tevékenységére. Ez pedig a mainál jóval komolyabb állami kontroll, transzparencia, betétbiztosítás és egyéb garanciális elemek felállítását tenné indokolttá.
Amíg ez nincs, addig a felügyelet időről-időre közleményekben igyekszik a lakosság figyelmét felhívni a vonzó lehetőségek mögött rejlő kockázatokra. De ha beüt a baj, a „betétesek” (szövetkezeti tagok) hiába várják, hogy valaki kárpótolja őket. Sem az Országos Betétvédelmi Alap, sem pedig a Befektető Védelmi Alap nem siet majd a segítségükre, legfeljebb polgári peres úton lehet jogorvoslatot remélni.
|
Törvénymódosítás szükséges |
Noha nem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatásköre alá tartozó intézményekről van szó, azért a felügyelet szemmel tartja a szövetkezetek működését. A PSZÁF jogi osztályán épp most folyik a szövetkezeti törvény módosítására irányuló javaslat előkészítése. A Pénzügyminisztériumhoz beterjesztendő indítvány törvényre emelkedése esetén a szövetkezeteknek tilos lesz:
• a nyilvánosság útján tagokat gyűjteniük,
• hozamígéreteket hirdetések útján közzétenniük,
• bármilyen médiumban, postai úton, a kereskedelmi forgalomba kerülő árucikkek cimkéjén, matricákon hirdetéseket közzétenniük. |
|
