Leginkább az Unió és a tagállamok közötti munkamegosztásra, a hatáskörök tisztázására helyezi a hangsúlyt az eljövendő európai alkotmány első 16 cikkelyét tartalmazó dokumentum, amelyet az Európai Konvent elnöksége csütörtökön terjesztett az alkotmányozó testület plenáris ülése elé. A papír emelett kitér más, korábban már megemlített kérdésekre is, mint az egységes jogi személyiség vagy az Alapvető Jogok Chartájának jogerőre emelése, óvatosan megkerüli a vallás szerepét, viszont meglehetősen markánsan határozza meg a közös európai kül- és biztonságpolitikát.
A kidolgozott cikkelyek azon a vázlaton alapulnak, amelyet még tavaly októberben állított össze az elnökség – tudta meg a BruxInfo. Az októberi dokumentum már tartalmazott egy-két markáns elképzelést, alapgondolatot, amelyeket azóta a munkacsoportokban és plenáris üléseken folyó vitákon többé-kevésbé megerősítettek, így azok eléggé letisztázva kerültek bele a mostani papírba.
A legfontosabbak: az Európai Unió hármas struktúráját fel kell számolni, ehelyett egy egységes jogi személyiséget kell létrehozni (negyedik cikkely). Garantálni kell a szubszidiaritás elvét, vagyis azt, hogy az egyes politikákat a lehetőségekhez képest minél alacsonyabb szinten kell megvalósítani (nyolcadik cikkely), és ennek biztosításába a nemzeti parlamenteket is be kell vonni.
Ez az EU tervezett alkotmányának első részét, az alapelvekre vonatkozó elképzeléseket tartalmazza – olvasható a Napi Gazdaságban. A közös külpolitika logikus velejárójaként a dokumentum szerint az EU-nak meg kell kezdenie egy közös védelmi program tervezését is. Az okmány megkülönbözteti az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó területeket és a tagországokkal megosztott hatáskörűeket. Az előbbiek közé sorolja például a vámuniót és a monetáris politikát, az utóbbiba a belső piac szabályozását, a mezőgazdaságot, a halászatot és a környezetvédelmet. A 16 cikkely esetleges módosítására csupán nyolc napot adott az elnökség az unió 105 tagú alkotmányozó gyűlésének, ami heves tiltakozást váltott ki.
Ennél is keményebben reagált a javaslatra London, amely elutasította Giscard-nak a francia-német elképzeléseket tükröző koncepcióját, elsősorban az egységes európai állam megteremtése felé mutató olyan elemeit, mint a „föderáció” szó használata vagy a külpolitika egyértelmű alárendelése Brüsszelnek. Párizs időt kért az értékeléshez, a németek támogatásukról biztosították a javaslatot, a dánok megfelelő kiindulási alapnak minősítették. A tervezet jelenleg nem tartalmaz hivatkozást istenre vagy a keresztény értékekre, amit egyes országok, elsősorban a tagjelölt Lengyelország követelt. A kérdésről januárban heves viták folytak a konventben, és nem kizárt, hogy a Convocatio Dei végül bekerül az EU-alkotmány preambulumába.
