A Népszabadság cikkében olvasható: az idei bértárgyalások minden korábbinál több konfliktushoz vezettek: elsősorban közüzemi és közszolgáltató cégek munkavállalói igyekeztek nyomatékot adni követelésüknek. A Volán-dolgozók előbb tüntetéssel, majd kétórás sztrájkkal próbáltak az ÁPV Rt. ajánlatánál lényegesen magasabb béremelést kiharcolni – sikerrel. Munkabeszüntetéssel fenyegetőztek a BKV autóbusz- és villamosvezetői is, végül nem került rá sor, mert létrejött a bérmegállapodás. A napokban a villamosenergia-iparban jelentettek be sztrájkkészültséget a méltatlanul alacsony – a bruttó átlagbér 4,5 százalékos emelésére vonatkozó – bérajánlás megváltoztatása érdekében.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a konfliktusos helyzetet egyrészt azzal magyarázza, hogy az országos bérajánlás eltér a korábbi években megszokottól. Ezúttal ugyanis nem a bruttó bérek emelésére, hanem a reálkeresetek növelésére vonatkozó javaslatról döntött az Országos Érdekegyeztető Tanács. Ez – mint fogalmazott – rendkívül nagy visszatetszést váltott ki a munkavállalói oldalon, miközben a munkaadók kritika nélkül elfogadták azt. Az elmúlt 12 évben a tapasztalatok szerint a helyi bértárgyalásokon egyszerűbben „le lehetett fordítani” a bruttó bérfejlesztésre vonatkozó országos ajánlást.
A közüzemeknél nehezítette a béralkut, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. – a kormány szándékának megfelelően – beavatkozott a tárgyalásokba: megpróbálta felülbírálni az OÉT-ajánlást, ami zavarokhoz vezetett, illetve vezet még ma is – mondta Borsik. Szerinte mindazonáltal nem halogatható tovább a veszteségfinanszírozási törvény megalkotása, mert a közellátásban, közszolgáltatásban részt vevő cégeknél mind többször feszíti a munkaügyi kapcsolatokat, hogy miközben állami megrendelést teljesítenek, elmarad a veszteség ellentételezése. Borsik nem tekinti korrekt eljárásnak a mindenkori kormány részéről, hogy hiteljóváírással, konszolidációval, tartozáselengedéssel próbálja az ország működése szempontjából nélkülözhetetlen közszolgáltatásokat fenntartani, mert mindeközben a menedzsment azzal indokolja méltatlanul alacsony bérajánlását, hogy a cég veszteséges. Miközben pedig nem a bérek emelkedése, hanem a szolgáltatás finanszírozásának elmaradása okozza a veszteséget.
Az érdekvédő úgy látja, a közlekedési és más közszolgáltató cégeknél gyakori konfliktust az is gerjeszti, hogy a megrendelésekhez nem párosul az ezen a területen dolgozók fokozott munkajogi védelme. Elmondta, hogy a szakszervezeti szövetség stratégiai céljává tette a közüzemekben, a közszolgáltatásban dolgozók keresetén kívül munkakörülményeik, jogi védelmük jelentős javítását.
