A tőzsdén jegyzett társaságoknak elvileg mindig, minden a gazdálkodást érdemben befolyásoló információt, változást azonnal soron kívüli tájékoztatás keretében közzé kell tenniük. A Magyar Tőkepiac című közlönyszerű napilapban, vagy e kiadvány honlapján, illetve újabban a BÉT Rt. hivatalos honlapján nap, mint nap olvashatunk társasági híreket, mégis mindig rengeteg információt tartalmaznak a cégek adott periódusairól (negyedéveiről, féléveiről) készített gyorsjelentések, amelyeket szintén szabályozott menetrend szerint kell publikálni.
Mit tartalmaz?
A riportok legfontosabb számszaki információi: a mérleg és az eredménykimutatás. E két, pontosan meghatározott adatsor egyrészt a társaság vagyoni helyzetéről, másrészt működésének eredményességéről szól. Ezeket általában kiegészíti a cash-flow kimutatás, amely azt mutatja meg, hogy miként alakult a cég készpénztermelő képessége és pénzállománya. A legnagyobb cégek tulajdonosai között szinte kivétel nélkül találunk külföldi befektetőket, akár szakmai főtulajdonost, akár pénzügyi befektetőket, ez magyarázza, hogy a társaságok zöme a magyar számviteli szabályok szerinti kimutatás mellett nemzetközi számviteli sztenderdeket (IAS) követő kimutatást is közöl.
A gyorsjelentések közzétételének amúgy nagyon pontos szabályai vannak, a publikálási helyek nem véletlenül alakultak ki. A tőzsde ugyanis arra törekszik, hogy a releváns befektetők egyszerre kapják meg a fontos információkat. Ezt persze kikényszeríteni nem tudja, de a publikálás menetrendjének és a közzétételi helyek szabályozásával azt elérheti, hogy az információhoz jutás esélyei valóban egyenlők legyenek.
A jegyzett „A” kategóriás értékpapírok (szinte minden, a tőzsdei forgalom szempontjából releváns részvény idetartozik) kibocsátói valamennyi negyedévükről, míg a jegyzett „B” kategóriások félévente számolnak be gazdálkodásukról. A gyorsjelentéseket a tárgyidőszakot követő 45. naptári napig közzé kell tenni.
Ez praktikusan azt jelenti, hogy az első negyedéves (január 1-március 31.) időszakot felölelő gyorsjelentéseket május 15-ig, a második negyedéves (április 1-június 30.), illetve az első féléves gyorsjelentéseket augusztus 14-éig, a háromnegyedéves (július 1-szeptember 30.) gyorsjelentéseket november 14-ig, végül a negyedik negyedéves (október 1-december 31.) és második féléves gyorsjelentéseket február 14-éig kell publikálni. Minden időszakban akad ugyan néhány eminens, amely már hamarabb elkészül a kimutatásokkal és publikál, ám jellemzően valóban az utolsó napokra sűrűsödik a riportok megjelentetése.
Befektetők iskolája
A gyorsjelentésben szereplő adatsorok jellemzően a tárgyidőszaki számokon kívül a megelőző év azonos időszakának (bázisidőszak) adatait is tartalmazzák, így a teljesítményt nem önmagában kell a befektetőknek értékelni, hanem összehasonlításra is mód nyílik. A riportok persze a befektetőknek leginkább egy szempontból fontosak: miként fog változni a számsorok publikálása után a részvény árfolyama.
Ha pedig ezt nézzük, nem is feltétlenül a bázissal való összehasonlítás a fontos, hanem a várakozásokkal történő összevetés. Hiába szárnyalja túl egy részvénytársaság elmúlt évét, ha a piac még jobb teljesítményt várt, könnyen lehet, hogy a látványos fejlődés eredménye mégis áresés. A piaci várakozások leginkább a tőzsdén aktív brókercégek elemzéseiből nyerhetők, illetve a nívós tőzsdei sajtótermékek rendre publikálnak a gyorsjelentések előtt olyan gyűjtéseket, amelyek egyfajta piaci konszenzust, az elemzői várakozások átlagát mutatják meg.
A piac iránytűi
Rengeteg olyan publikus információ van, amelyekből a gyorsjelentések közzététele előtt is lehet következtetni arra, hogy egy társaság éppen milyen állapotban van. A példákat végtelenül lehetne sorolni, de ilyen alapvető összefüggés lehet, hogy a hideg időjárás segíti egy gázipari, vagy éppen egy áramszolgáltató cég értékesítési volumenét, egy vegyipari benzint olefintermékké alakító társaság nyereségét az határozza meg, hogy miként változik az olefintermékek és a vegyipari benzin (az output és az input, azaz a végtermék és az alapanyag) világpiaci árának különbsége, az amerikai piacra exportáló cégnek nem kedvez, ha gyengül a dollár, a szállodaipari társaság pedig jó eséllyel maga is profitál, ha a Magyarországra irányuló idegenforgalom látványosan bővül. A riportok olvasásából sok ilyen piaci iránytűt lehet betájolni, megtanulhatjuk melyik világpiaci árváltozás, melyik hatóság által szabályozott ár, melyik devizaárfolyam melyik kibocsátóra miként hat.
Korábban, a budapesti börze hőskorában, amikor ugyan nagyokat lehetett nyerni, ám a piac szabályozottsága még alacsonyabb szintű volt, nem egyszer arra lehetett gyanakodni, hogy a publikálás előtt elvileg hétpecsétes titokként őrzött eredményszámok eljutottak a jólértesültekhez, a bennfentesekhez. Olykor-olykor ugyanis a remek eredményt elérő részvénytársaságok részvényárfolyamai már a közzététel előtt szárnyaltak.
A tiltott bennfentes információktól most tekintsünk el, és nézzük meg miként lehet szabályosan kihasználni a gyorsjelentéseket? A riportokban szöveges részek is vannak, amelyekben a társaságok vezetői hátteret adnak a számokhoz, magyarázzák a bizonyítványt. Összefoglalják a társaság gazdálkodását meghatározó világpiaci és egyéb külső környezetet, a dolgozói létszám alakulását, a fontosabb személyi változásokat, az esetleges leányvállalat-alapításokat, cégfelvásárlásokat, a rendkívüli eseményeket, vagy éppen a tulajdonosi struktúra alakulását.
Bár ezeket az információkat a piac egyszerre kapja meg, és azok jellemzően a múltra vonatkoznak, mégis sokat lehet belőlük tanulni, amit a későbbiekben kamatoztatni lehet. Az intelligens spekuláns ugyanis ilyenkor tanulja meg, hogy egy adott részvény vonzerejét milyen aktuális paraméterek alapján lehet lemérni.
Befektetői stratégiák
Gyorsjelentési időszakban könnyebben lehet rövid távú részvényvásárlással, vagy éppen eladással is profitot realizálni. Mi lehet a követendő stratégia? A jellemző tendenciák között megfigyelhető, hogy sokan vannak, akik elébe kívánnak menni a piaci mozgásoknak és már a riport előtt vesznek a felívelőben levő cégek papírjaiból (a BÉT-en például sokáig alig lehetett hibázni a rendre pozitív meglepetést keltő Richter Gedeon gyógyszercég papírjainak megvásárlásával, mert az szinte minden publikálás után sokat drágult). Természetesen ez a befektetési stratégia is elsülhet balul. Ha ugyanis valamelyik jó eredmény tényleg kiszivárog a piacra, a jólértesültek vásárlásai miatt a sikeres cégek részvényeit már a publikálás előtt venni kezdik, így a részvényár felfelé indul. A bizonyosság (vagyis a publikálás) napján azután két hatás is elképzelhető. Jobbik esetben az addig információval nem rendelkezők is vesznek, ami újabb áremelkedéshez vezet, rosszabb esetben a korán vásárlók be akarják zsebelni a nyereséget, és már eladásra kínálják a részvényeket. Ezért fordulhat elő az, hogy a jó eredmény közzétételének napján akár áresést lehet tapasztalni.
A gyorsjelentési periódus rendre kedvez azoknak is, akik szeretik a volatilitást, az árak változékonyságát. Szinte nincs olyan riportidőszak, amelyik ne hozna az átlaghoz képest intenzívebb kereskedést, látványosabb árfolyammozgást. Ilyenkor mindig nagyobb figyelem irányul a részvényekre, a kibocsátók összesített árbevétel- és nyereségváltozása valamennyire az egész gazdaság állapotáról, lehetőségeiről képet ad, így rendszeresen olyan társaságok részvényeit is magával ragadja, amelyek amúgy éppen az elvárt teljesítményt produkálják.
Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy a várakozásoknál jobb eredmények valóban felhúzzák az adott részvény árfolyamát. Ebben az a mechanizmus is szerepet játszik, hogy bizonyos külföldi befektetési alapok, portfóliókezelők csak olyan döntéseket hoznak, amelyeket előtte elemzői értékelésekkel alapoznak meg. Némi időt vesz igénybe, amíg megmagyaráztatják maguknak a számokat, és csak utána döntenek a papír felülsúlyozásáról, vagyis a részvény megvásárlásáról.
A gyorsjelentési hullámokat mindenképpen érdemes lehet meglovagolni, bár nagyon finom értékelést igényelhet, hogy meddig jogos egy áremelkedés/áresés, és mikor „reagálta már túl” a piac az eredményeket. Ilyenkor ugyanis gyakran következik korrekció, és csak pár nap ingamozgás után árazza be véglegesen a piac az újonnan nyert információkat, hogy azután a fontosabb új híreket újra és újra beépítse a részvény árfolyamába.
