Járai Zsigmond szerint lehet, hogy a korábbinál alacsonyabb kamatszint alakul majd ki, ha lecseng a spekulációs hullám, de ezt nagyon nehéz előre megmondani. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Rádió Krónika című adásában pénteken kijelentette: a hazai gazdaság által igényei és az uniós csatlakozás lehetőségei között fog hányódni a Monetáris Tanács az elkövetkező időszakban is. Mint mondta, olyan kamatot szeretnének, amely biztosítja a megtakarítások normális szintjét, nem gerjeszti az inflációt, de ugyanakkor a
gazdasági növekedést sem fogja vissza. Hozzátette: korábban azért érte bírálat az MNB-t, mert magasan tartotta a kamatokat, most pedig azért mert csökkennek a betéti kamatok.
Közlése szerint az országba bejött és forintra átváltott több milliárd euró egy részét már visszaváltották euróra. Más része azonban az MNB-nél van évi 3,5 százalékos kamattal ( a kéthetes jegybanki betétkonstrukció keretében) vagy kereskedelmi bankoknál helyezték el. Járai Zsigmond szerint e pénz jórészt rövid távú spekulációs tőke, amely hamarosan elhagyja az országot, de kisebb része hosszabb
távú befektetéssé alakulhat át államkötvény vagy részvény formájában. Az MNB elnöke megerősítette, hogy a múlt heti beavatkozásnak nem volt ára, sőt bevételt is hozhat az MNB-nek, amelyet utóbb befizet majd a költségvetésnek.
A csütörtöki költségvetési bizottsági ülésre vonatkozó kérdésre
válaszolva kijelentette, hogy kész beszámolni az Országgyűlésnek a forintsáv elleni spekulációs hullámról. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy Oblath Gábor távozik a Monetáris Tanácsból, mert véleménye szerint előnyös, ha a
döntéshozatal során különböző vélemények jelennek meg.
