Személyi jövedelemadó
| ||||||||
A vonatkozó törvény módosításait lásd még:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
A nettó bér növekedése nem igaz az egyéni, és társas vállalkozókra, hiszen a személyi jövedelemadó csökkenése nem elegendő a nyugdíjjárulék-levonás ellentételezésére. Igaz, a nyugdíjjárulék-levonás, főleg a magánnyugdíj-pénztári tagdíj lényegében megtakarításnak is felfogható.
Egyszerűsített vállalkozói adó
Az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvény alapján az évi 15 millió forintnál alacsonyabb árbevétellel rendelkező vállalkozások 15 százalékos kulccsal átalányadózást választhatnak. Aki ezt az adózási formát akarja választani, annak a megelőző év december 20-áig ezt a szándékát jeleznie kell az adóhivatal felé. A bejelentéskor arról is nyilatkoznia kell, hogy nincs végrehajtható köztartozása.
A vállalkozás bruttó árbevételének 15 százalékát kitevő eva kiváltja az áfát, a cégautó-adót, illetve egyéni vállalkozóknál a vállalkozói szjá-t, valamint a vállalkozói osztalékalap után fizetendő szjá-t.
Gazdasági társaságnál az áfán és a cégautó-adón kívül a társasági adó, illetve az osztalék utáni szja helyett kell evát fizetni. További egyszerűsítésként választható, hogy a helyi iparűzési adó alapja az eva adóalapjának 50 százaléka legyen.
Az evát választhatja valamennyi, 2001-ben és 2002-ben bruttó 15 millió forintnál kisebb bevételű, az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, illetve a társasági adó hatálya alá tartozó adózók közül a kkt-k, a bt.-k, a kft.-k, a szövetkezetek, az erdőbirtokossági társulások, valamint a végrehajtói, ügyvédi, szabadalmi ügyvivői irodák.
A vonatkozó törvényről részleteket itt olvashat:
Mindent az eváról! – a FigyelőNet összeállítása
Adójóváírás:
Az adójóváírás teljes igénybevételének határa 2003-ban, az évi 1 millió 200 ezer forintról 1 millió 350 ezer, éves szinten 60 ezer forintról 108 ezer forintra emelkedik. Részleges igénybevételére – a 2002. évi eredeti 1 millió 400 ezer, az év közben megemelt 1 millió 533 ezer forintos jövedelemhatár helyett – jövőre 1 millió 950 ezer, vagyis felső határon havi bruttó 162 500 forint keresetig lesz lehetőség (a még teljes összegű adójóváírást havi bruttó 112 500 forintnál lehet érvényesíteni).
A vonatkozó törvény módosításait lásd még:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
Adókedvezmények:
A pedagógus, az oktató, a hallgató, a felnőttképzésben részt vevő magánszemély, valamint az a magánszemély, akinek gyermeke nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben vesz részt, az összevont adóalap adóját csökkentheti az adóévben általa számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére (vásárlására, bérletére, lízingelésére) fordított összeggel, ha a megszerzés a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium vagy az Oktatási Minisztérium által kiírt pályázat keretében történik. Az adókedvezmény alapját és összegét a vételárat, a bérleti díjat, illetve a lízingdíjat tartalmazó, a magánszemély nevére kiállított számla bizonyítja. A magánszemély által igénybe vehető adókedvezmény(ek) összege adóévenként nem haladhatja meg a 60 ezer forintot.
A biztosítási adókedvezményre vonatkozó szabályok is módosulnak. Az összevont adóalap adóját a belföldi székhelyű biztosítóval kötött élet- és nyugdíjbiztosítás adóévben megfizetett díjának 20 százalékával csökkenti, valamint az adóévben megfizetett díjából az előző adóévben megfizetett díjat meghaladó rész további 10 százaléka (biztosítási adókedvezmény). A magánszemély által igénybe vehető biztosítási adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 100 ezer forintot.
A fogyatékos magánszemélyek által igénybe vehető személyi jövedelemadó kedvezmény mértéke 30 százalékkal, 2000 forint/hónapra emelkedik.
Az internethasználat díja a személyi jövedelemadó törvény szűken vett értelmezése alapján nem tud vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülni. Erre 2003-tól a mezőgazdasági őstermelők és egyéni vállalkozók esetében nyílik lehetőség, elismert költségnek lehet tekinteni a díj 30 százalékát, de évente legfeljebb 60 ezer forintot. Az alternatív foglalkoztatási módszerek (például a távmunka) terjedését is szolgálhatja, hogy a módosítás szerint a munkáltató által ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított otthoni számítógép-használat és internet-hozzáférés adómentes természetbeni juttatásnak minősül.
A vonatkozó törvény módosításait lásd még:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
Lakáscélú felhasználásnak minősül:
• a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése;
• a belföldön fekvő lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az említett időtartamon belül lakást épít, építtet;
• a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;
• a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez;
• a belföldön fekvő lakás legalább 5 éves időtartamra szóló haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése;
• az idősek otthonában vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli megszerzése (ideértve a térítési díj előre történő megfizetését is).
A vonatkozó törvény módosításait lásd még:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
Osztalék adóztatásának módosításai: a törvény szerint megmarad az osztott – 20 és 35 százalékos – adókulcs, de a 35 százalékos mérték alá eső rész után nem kell a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni. A kifizetett osztalékból 20 százalékos adókulcs alá a magánszemély vagyoni betétje alapján számított saját tőkerészének – a jegybanki alapkamat kétszerese helyett – a 30 százaléka tartozik majd.
2003. január 1-jétől nem minősül természetbeni juttatásnak az értékpapír formájában juttatott jövedelem. Az új előírások szerint e jövedelem adókötelezettségét a felek közötti jogviszony jellege dönti el. Tehát a lényegében a készpénznek vehető értékpapírok, államkötvények nem lesznek olcsóbban átadhatóak, mert adóköteles nettó juttatásként viselkednek majd a jövőben. Változatlanul érvényben marad az a szabály, hogy nyilvános körülmények között alapított vételi jog, jegyzési jog gyakorlásával a magánszemélynek nem keletkezik jövedelme.
A vonatkozó törvény módosításait lásd még:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
Eltörlik az árfolyamnyereség-adót. A módosított szja-törvény 2003. január elsejétől kamatnak minősíti a hazai tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereséget, így az 0 százalékos kulccsal adózik. Ettől a szabályozástól eltér a külföldi részvényekkel kapcsolatos gyakorlat, ott továbbra is megmarad a 20 százalékos árfolyamnyereség-adó a nem tőzsdei ügyletek esetében is. A szabályozás egységesen kezeli az azonnali, valamint a származtatott és összetett tőzsdei ügylet alapján megszerzett bevételt.
A vonatkozó törvény módosításait lásd még:
Tőzsdei ügyletek adózása – a Figyelő összeállítása a részvénypozíció optimalizálásáról
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
Társasági adó
A törvénymódosítások a fejlesztési tartalék adómentes képzésére és felhasználására vonatkozó szabályokat vezetnek be. Az új előírások révén az adózó által az adóévben lekötött tartalékba átvezetett összeg, az adóévi adózás előtti nyereség 25 százalékáig (de legfeljebb adóévenként 500 millió forintig) a társaságiadó-alap meghatározásakor csökkenti az adózás előtti eredményét. Az adómentesen lekötött tartalékot az adózó beruházásra köteles felhasználni a lekötés évét követő négy adóévben.
A vonatkozó törvény módosításait lásd még:
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosítása
2003-tól mentesül az osztalékadó alól az olyan belföldi vagy külföldi illetőségű osztalékban részesülő részére fizetett osztalék, amely az osztalék fizetésének a napján már legalább két éve folyamatosan anyavállalatnak minősült, azaz 25 százalékos részesedéssel rendelkezett az osztalékot fizető társaságban.
A vonatkozó törvény módosításairól részleteket itt olvashat:
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosítása
• a 12 százalékos felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre
• a nulla felszámított adómérték alá tartozó termékek köre
• tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások köre
Az uniós irányelveknek megfelelően néhány termék és szolgáltatás áfa-átsorolására került sor. Néhány tétel átkerült a kedvezményes (12 százalékos) kulcsból vagy a tárgyi adómentesség köréből a 25 százalékos normálkulcsba. Ebből döntő részt képvisel a leginkább adóalanyok között megjelenő raktározás, áruszállítás, a K+F, valamint az ügyvédi tevékenység. Az alábbiakban megvizsgálhatja mely szolgáltatás és termék milyen adómérték alá tartozik.
A vonatkozó törvény módosításairól részleteket itt olvashat:
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása
A törvény szigorúbban szabályozza az áfa visszaigénylését.
Nem vonható le az előzetesen felszámított adó:
• ólmozott és ólmozatlan motorbenzin beszerzése;
• személygépkocsi, 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár, jacht és sport- vagy szórakozási célú hajóbeszerzése;
• élelmiszerek és italok beszerzése;
• éttermi, cukrászati és egyéb nyílt árusítású vendéglátó-ipari szolgáltatások igénybevétele;
• szórakoztatási szolgáltatások;
• személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó termékek beszerzése és szolgáltatások igénybevétele;
• távolsági és helyi személytaxi-közlekedés igénybevétele;
• parkolási szolgáltatás igénybevétele, illetve úthasználati díj fizetése;
• lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó beszerzések,
• tárgyi adómentesnek nem minősülő lakóingatlan beszerzése esetén feltéve, hogy a beszerzés többek között nem továbbértékesítési, vagy nyilvántartásában közvetlen anyagként való felhasználási céllal történik.
A vonatkozó törvény módosításairól részleteket itt olvashat:
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása
A vámtörvény – áfa-törvényt is érintő módosítása szerint – közvetett képviselő (közvetett vámjogi képviselő) is jogosult arra, hogy – amennyiben adóalany, és megfelel az adólevonás személyi feltételeinek – a nevére szóló vámhatósági határozat alapján levonja a vámhatósági határozat alapján rá kivetett, és az általa megfizetett adót, feltéve, hogy számlát helyettesítő okmány kibocsátásával az adót a képviselt személyre áthárítja.
A vonatkozó törvény módosításairól részleteket itt olvashat:
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása
Társadalombiztosítás
A nem magánnyugdíj-pénztári tagok nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége a jelenlegi 8 százalékról 8,5 százalékra nő, míg a munkavállaló járulék 1,5 százalékról 1 százalékra csökken. A törvény a magánnyugdíj-pénztári tagok a jelenleg érvényben lévő 6 százalékos tagdíja helyett jövőre – első lépcsőben – 7 százalék tagdíj fizetését írja elő, míg a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe a jelenlegi 2 százalékos járulék helyett 1,5 százalékot kell fizetni január elsejétől. A nyugdíjjárulék (és a magánnyugdíj pénztári tagdíj) felső korlátja a tárgyévre tervezett bruttó átlagkereset kétszerese helyett két és félszeresére emelkedik, ami az emelés után 10 700 forint/nap. 2003-tól fokozatosan csökken a havonta fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulás, 4500 forint/hónapról 3450 forintra.
A kezdő egyéni vállalkozók esetében a tevékenység kezdésének évében a társadalombiztosítási járulékterheket a minimálbér után kell megfizetni.
A törvénymódosítás értelmében ismét kötelező a pénztártagság azon természetes személy számára, aki első ízben 1998. július 1-je és 2001. december 31. között hatályos rendelkezések értelmében tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült (pályakezdő), illetve a természetes személy, aki első ízben 2002. december 31-ét követően létesít jogviszonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét.
Az alap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató a tanulói, hallgatói jogviszonyát követően első ízben létesített biztosítási jogviszonya tekintetében minősül pályakezdőnek.
A vonatkozó törvény módosításairól részleteket itt olvashat:
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérôl szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
Jövedéki adó
Jogharmonizációs indíttatású az a módosítás, amely az uniós környezetvédelmi rendelkezések alapján a pénzügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter közös rendeletben határozza meg az egy százaléknál nagyobb kéntartalmú fűtôolaj adómentes felhasználása engedélyezésének szabályait, valamint előírja a nem szabványos fűtőolajokra pótlólagos jövedéki adó érvényesítését. Az intézkedés célja a minőségi előírásoknak nem megfelelő termékek forgalomból való kiszorítása. A törvény tartalmazza a mezőgazdasági eredetű bioetanol üzemanyagkénti hasznosulásához szükséges adómentességet (adó-visszatérítést) is.
A vonatkozó törvény módosításairól részleteket itt olvashat:
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása
Megvalósul 2003-tól az alkoholtermékek egykulcsos adóztatása, a jelenleg még kétféle alkohol adómértéknek a közösségi szabályok szerinti egységesítése. Az egységesítés – a nagyobb mértékű adóemelés elkerülése érdekében – a jelenlegi, tehát változatlanul hagyott normál adómérték szintjére történik, a gyümölcspálinka, borpárlat jövedéki adója 10 százalékkal emelkedik (hektoliter-fokonként 1670 forintra). Emelkedik a bérfőzési szeszadó annak érdekében (egy bérfőzető részére hektoliter-fokonként évente legfeljebb 50 hektoliterfok mennyiségig 770 forint, 50 hektoliterfok felett 1670 forintra), hogy az uniós előírások szerint alkalmazható kedvezményes kulcs 50 százalékos arányára vonatkozó előíráshoz is közelíteni lehessen. A habzó köztes alkoholtermékeknél a mintegy 11 százalékos adóemeléssel (az adómérték literenként 115,00 forint) a jövő évtől el lehet érni a minimum adószintet.
A vonatkozó törvény módosításairól részleteket itt olvashat:
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása
A törvény tartalmazza a bérfőzést végző szeszfőzdék adóbefizetésére vonatkozó szabályok könnyítését, a befizetési értékhatár 500 ezer forintra történő felemelésével és a banki átutalás előírásával. Azoknál a jövedéki engedélyes kereskedőknél, akik a telephelyüket egyidejűleg nem jövedéki engedélyes kereskedelmi elárusítóhelyként is használják, csökken a megkövetelt számla kötelező adattartalma (nem kell feltüntetni pl. a vevő adószámát, nem kell a számlát a vevőnek aláírni).
A vonatkozó törvény módosításairól részleteket itt olvashat: A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása
A módosítás a „szivarka” termékcsoport meghatározását érinti, amellyel egyúttal megoldódik az a probléma, hogy szivarkaként hoznak forgalomba és a szivarka kisebb adójával adóznak le Magyarországon a cigarettához hasonló paraméterekkel rendelkező dohánygyártmányokat.
A vonatkozó törvény módosításairól részleteket itt olvashat:
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása
Helyi adók
A módosítás értelmében, 2003. január 1-jétől adómentesség, (iparűzési) adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából ennél alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat.
A helyi önkormányzat 2002. december 31. napjáig köteles hatályon kívül helyezni az általa határozatlan időre biztosított adókedvezményeket, illetve adómentességeket, és legkésőbb 2007. december 31. napjáig köteles hatályon kívül helyezni minden határozott időtartamra szóló adókedvezményt, illetve adómentességet biztosító rendelkezését, amelyet 2003. január 1-je előtt önkormányzati rendelettel biztosított.
A módosítás értelmében – bizonyos feltételekkel – mentesül az adó megfizetése alól az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület.
Mentesül az adókötelezettség alól továbbá a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély.
A vonatkozó törvény módosításairól részleteket itt olvashat:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvényi rendelkezések módosítása
Illetékek
Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét a törvény a megajándékozottnak vagy az örökösnek jutott örökség típusának, értékének, illetve a rokonsági fok alapulvételével határozza meg. Az illetéket a következő táblázatokban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:
| |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Ha az általános mértékű öröklési vagy ajándékozási illeték alá eső vagyontárgyak között termőföld is van, akkor a termőföld után fizetendő illeték megállapítása során az általános mérték alá tartozó összes vagyont kedvezmény nélkül terhelő illetékből olyan arányt kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a termőföld az összes vagyon értékében képez.
A vonatkozó törvény módosításairól részleteket itt olvashat:
Az illetékekrôl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték cm3-enként 13 forintra emelkedik, elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén az illeték a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 600 forint. Pótkocsi esetében az illeték – ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg – 7500 forint, minden más esetben 18 000 forint.
Jelentősen megemelkednek a bírósági illetékek. A házassági bontóper illetéke 7-ről 10 ezer forintra nő. Ha az eljárás értéke nem megállapítható, helyi bíróságon peres eljárás illetéke az eddigi 9 ezer forintról 15 ezer forintra emelkedik, minimális összege 5-ről 7 ezerre, a maximális 750 ezerről, 900 ezerre nő.
A pontos adatokról lásd a törvény módosításait:
Az illetékekrôl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
A jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 50 000 forintra, csődeljárásának illetéke 30 000 forintra, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 25 000 forintra, a csődeljárás illetéke 20 000 forintra emelkedik.
A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke az induló vagyon nélkül alapítható cég esetén 15 000 forint lesz január elsejétől; külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 250 000 forintra; míg külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 150 000 forintra emelkedik 2003-tól.
Ha a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra vonatkozóan több rovatot is érintő változásokat egyidejűleg jelentenek be, a változások számától függetlenül 8000 forint illetéket kell fizetni.
A cégkivonat elkészítésének illetékéért 5000 forintot, a cégbizonyítvány kiállításának illetékéért 3000 forintot, míg a cégmásolat elkészítéséért 7000 forint illetéket kell fizetni.
A vonatkozó törvény módosításairól részleteket itt olvashat:
Az illetékekrôl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
Gépjárműadó
Az adómérték minden megkezdett 100 kilogrammja után legalább 800 forint (szemben az eddigi minimum 600 forinttal), de legfeljebb 1000 forint. 2004. január 1-jétől az évi adótétel minden megkezdett 100 kilogrammja után egységesen 1000 forint lesz. A motorkerékpár, a lakópótkocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó adója 5000 forint/év lesz 2003 január elsejétől.
Az ideiglenes forgalmi engedéllyel forgalomban tartott személyszállító gépjármű után minden megkezdett hónapra havi 2000 forint, tehergépjármű esetén havi 5000 forint adót kell fizetni.
A környezetvédelemmel összefüggő adókedvezmények százalékos mértéke csökken, a jelenlegi 25 százalék adókedvezmény megszűnik.
A vonatkozó törvény módosításairól részleteket itt olvashat:
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
Az adózás rendje
A novemberben elfogadott törvény szerint az új ellenőrzési fejezet megszünteti a kötelező minimum meghirdetését, azaz, hogy egy-egy szakmában milyen nagyságú minimum bevételt kell megtermelnie az adott vállalkozónak. Az úgynevezett ellenőrzési fejezet igyekszik leegyszerűsíteni az adóadminisztrációt. A mulasztási bírsággal kapcsolatos módosítás meghatározza a bírság maximális mértékét attól függően, hogy a mulasztást elkövető adózó magánszemély-e vagy sem.
A vonatkozó törvény módosításairól részleteket itt olvashat:
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításai
Forrás: FigyelőNet, Mkogy.hu, AdóTipp (Verlag Dashöfer)
