Belföld

Kuvait és az olaj 1990-1995

A második évezred utolsó évtizede Kuvait lerohanásával kezdődött Közel-Keleten. Az öt alapszó amit egy iraki tolmácsnak mindenképp tudnia kell: bombázás, olaj, tűzszünet, szankciók, fegyverzet-ellenőrök.

1990. augusztus 2.: Iraki erők özönlöttek át Kuvait határán, majd ellenőrzésük alá vonták Kuvait várost. Szaddám Huszein azzal vádolta Kuvaitot, hogy mesterségesen alacsonyan tartja az olajárakat, továbbá több olajat termel, mint amire a két ország által közösen használt olajmezők kiaknázásából jogosult lenne
1991. január 16.: A Szaúd-Arábiában gyülekező nemzetközi haderő lerohanta Irakot és Kuvaitot. Irak katonai és polgári infrastruktúráját tönkretették. Háborús körülmények között most először került sor cirkálórakéták bevetésére, amelyeket a Perzsa-öbölben állomásozó amerikai hadihajókról lőttek ki. Amint a szövetségesek bombázták Irakot, Szaddám Huszein megszálló csapatai megnyitották a kuvaiti olajkutak csapjait, és közel 8 millió hordónyi olajat engedtek bele a tengerbe a Perzsa-öbölnél. Legalább 600 olajkutat pedig felgyújtottak, hatalmas fekete füstfelhővel borítva az eget Kuvait felett
1991. március 2.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el a tűzszünet feltételeiről
1991. március 3.: Iraki katonai parancsnokok az amerikai katonai vezetőkkel tartott találkozón hivatalosan is elfogadták a tűzszüneti feltételeket. Az aláírási ceremóniát a safvani támaszponton, egy sátorban tartották meg. Szaddám Huszein nem volt jelen
1991. március: Nem sokkal azután, hogy Irak elfogadta a tűzszünet feltételeit, felkelések törtek ki az ország északi és déli ellenzéki körzeteiben. Északon a kurdon rábírták a helyi parancsnokokat, hogy álljanak át hozzájuk: Szulemánijeh volt az első nagyobb város, amely a kezükbe került. Egy héten belül a kurdok kezében volt a Kurd Autonóm Körzet, és a közelben lévő olajban gazdag Kirkuk városa. Az INDICT, az iraki vezetők háborús bűnök címén való felelősségrevonásáért kűzdő csoport szerint civileket és feltételezett lázadókat a helyszínen tömegesen végezték ki az iraki katonák. Kórházakat, iskolákat, mecseteket, emlékműveket, és a menekülők menetoszlopait
bombázta és ágyúzta az iraki hadsereg
1991. április: Az ENSZ 1991 áprilisában fogadta el a nemzetközi fegyverzet-ellenőrző bizottság feladatairól szóló határozatot. A fegyverzet-ellenőrök 1991 júniusában látogattak el először Irakba és tevékenységüket 7 éven át folytat(hat)ták
1992. augusztus: Repülési tilalmi övezet létrehozásáról született határozat Dél-Irak légterében. A repülési tilalom betartását brit és amerikai harci repülőgépek ellenőrzik. A vadászgépek minden alkalommal  bombatámadással válaszoltak,amikor az iraki légvédelmi radarrendszer bemérte a szövetséges repülőket
1993. június: Az amerikaiak újabb intervenciót hajtottak végre Irak ellen, mert az nem vonta vissza a Néphadsereg egységeit a kuvaiti határ mellől.  Másrészről ez megtorlás volt a George Bush ellen irányuló áprilisi merénylet-kisérletért
1994. november 10.: Irak hivatalosan elismerte Kuvait szuverenitását
1995: Szaddám Huszein elfogadta az ENSZ ajánlatát, mely szerint a korábbi gazdasági szankciókon lazítva Irak kis mennyiségben olajat adhat el, hogy cserébe humanitárius termékeket vásárolhasson. Az összeget (másodjára) 2 millió dollárban határozták meg
1995. október 15.: A népszavazás további hét évre megerősítette miniszterelnöki hivatalában Szaddám Huszeint

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.