A Defend Kft. szombati, megismételt taggyűlése is úgy határozott, hogy a cég végelszámolással megszűnik. Ez a Defend tevékenységének befejezésével, piacról való kivonulásával, rendkívül értékes, nagyrészt állami megrendelésállományának eladásával, majd vagyonának értékesítésével jár. Először a piacon egyedülállónak mondott pénzszállítási és feldolgozási tevékenységet értékesítik.
A szombati taggyűlés egyébként csak a korábbi, december 3-i hasonló tulajdonosi összejövetel döntéseit erősítette meg. Most, miként az előző alkalommal is, az állami tulajdonosok, a Defendben 60 százalékos részesedéssel bíró Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Posta szavazott igennel a végelszámolásra. Csintalan Sándor, egykori szocialista képviselő – aki a 19 százalékos részesedését jó barátjától, a Defendet korábban vezető és tulajdonló Földi László exhírszerzőtől vásárolta meg – most is nemmel szavazott.
A taggyűlést azért ismételték most meg, mert a korábbi döntést Csintalan Sándor bíróság előtt kívánta megtámadni – azt törvénysértőnek nevezte. Az ismétlésre a hivatalos magyarázat szerint azért került sor, mert az állami tulajdonosok el kívánták érni, hogy „senkinek ne lehessenek kétségei a taggyűlés jogszerűségével kapcsolatban”.
Csintalan a Népszabadságnak azt mondta: minden lehetséges fórum előtt megtámadja a Defend Security Kft. hét végi taggyűlésének határozatait is, mivel azok álláspontja szerint nemcsak, hogy törvénysértők, hanem a vállalkozás és a tulajdonosok érdekeivel is ellentétesek. László Boglár, az MFB kommunikációs igazgatója viszont kitartott amellett, hogy a döntések jogszerűek voltak, és elmondta: nem kaptak arról sem hivatalos értesítést, hogy a december elején tartott taggyűlés jogszerűségét a kisebbségi tulajdonos megtámadta volna.
Csintalan most azt nem érti, milyen alapon vettek részt a taggyűlés előkészítésében a már menesztett menedzsment tagjai? Mint mondta: december 3-án – egyebek között – a tulajdonosok menesztették a kft. vezetését, valamint megbízást adtak a Defend felszámolójának is. László Boglár erre azt mondta: az ügyvezetés az állását nem veszítette el, csak a hatásköreit a végelszámolással. Egyes feladatokat azonban még a felszámoló megbízásából ellátnak.
Csintalan szerint az is kérdés: ha az általa jogszerűtlennek tartott döntések jogszerűek voltak, akkor miért nem vonták vissza a cégbíróságra benyújtott dokumentumokat? László Boglár szerint erre semmi szükség nem volt, hiszen csak ő tartja jogszerűtlennek a döntéseket, a visszavonásra semmi szükség.
Csintalan úgy véli a szombati taggyűlésen is törvénysértően jártak el a többségi tulajdonosok, miután többségi szavazással úgy döntöttek: nem tűzik napirendre az általa javasolt témákat. A hatályos törvény értelmében ugyanis a taggyűlés előtt három nappal előterjesztett napirendi javaslatokat vita nélkül napirendre kell tűzni. Az MFB álláspontja szerint viszont a témák ugyan időben érkeztek meg, ám tartalmukban nem feleltek meg a jogszabályi követelményeknek.
A taggyűlésen ismertetett könyvvizsgálói jelentés szerint a Defend Kft.-nek 24 millió forint tőkehiánya van, ami – Csintalan szerint – tőkeemeléssel könnyen rendezhető lenne. Csakhogy – mint mondta – bizonyos cégek, illetve csoportok érdeke az, hogy mielőbb szétverjék a Defendet, piacai minél olcsóbb megszerzése érdekében. Csintalan szerint a többségi tulajdonosok a konkurensek szempontjait saját, azaz – mivel állami tulajdonban álló társaságokról van szó – az adófizetők érdekeinél is fontosabbnak tartják.
László Boglár cáfolta Csintalan állításait. Hangsúlyozta: valóban van egy 20 millió forintnál valamivel nagyobb különbség a Defend saját tőkéje és jegyzett tőkéje között. Ennek kifizetésével viszont csak a Defend jogi normáknak megfelelő tőkehelyzetét lehetne rendezni. Ahhoz, hogy a cég még fél éven át működhessen további 1,1 milliárd forintra lenne szükség, és ki kellene fizetni az adótartozásokat is. László Boglár szerint a tulajdonosok számára a legjobb döntés. Hangsúlyozta azt is, hogy az állami cégek célja a Defend dolgozói munkahelyének megőrzése is. Erre komoly esély van, hiszen a Defend 2500 dolgozójának kétharmada a pénzkezelési területen dolgozik. Ezen feladat iránt érdeklődő cégek közül több is kívánt szándéknyilatkozatot adni a dolgozók továbbfoglalkoztatásáról.
